Lukácsházi tározó
Az 1965-ben kialakult emlékezetes árvíznél a megáradt Gyöngyös-patak rendkívül nagy elöntéseket, károkat okozott a patak menti településeken, lakott, és mezőgazdasági művelésű területeken. Szombathelyen különösen nagy károkat keletkeztek. A rendkívüli árhullám levonulását követően a szakemberek által elkészített tanulmánytervek alapján egyértelművé vált az a társadalmi igény, hogy a lakott területek mentesüljenek az árvízi elöntésektől, valamint az árvízi veszélyeztetés ne legyen akadálya az egyes területek további fejlesztésének. Ez kapcsolódik a Víz Keretirányelv hazai megvalósítására készült országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervhez, az EU árvízi irányelveihez, mely a lakott területek árvízi védelmének kialakítását irányozza elő.
2008-ban a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság uniós támogatást nyert az árvízi tározó megvalósítására. A 2,78 milliárd forint összköltségű beruházást teljes egészében a Nyugat-dunántúli Operatív Program finanszírozta.
Az árvízi tározásra, a tározó létesítményeinek megépítésére kijelölt hely a Kőszegdoroszló-Lukácsháza útvonaltól É-ra, Lukácsháza felett széles lapos völgyben fekszik, amelyet Ny-ról domboldalak, K-ről pedig a Kőszeg-Szombathelyi 87. sz. közút határol. A Gyöngyös patak beépítettsége miatt az országhatár és Szombathely között az egyedüli alkalmas hely került beépítésre.
A megépült tározó völgyzáró gátja 2,4 km hosszú, a legnagyobb magassága 8,2 méter. A töltésbe épülő zsilip árvízkor csak annyi vizet ereszt ki, amennyi a tározó alatti medrekben kiöntés nélkül levezethető. A létesítmény árvíz esetén 5,2 millió m3 vizet képes betározni 145 hektár területen.
A völgyzárógát építéséhez jelentős mennyiségű, mintegy 390 ezer m3 földet termeltek ki. Az így kialakult anyagnyerőhelyen ökológiai célú vizes élőhely kialakítására került sor. Ezáltal két „külön tó” jött létre, melyet töltés választ el egymástól. Átlagos vízmélységük kb. 1,5 – 1,6 m. A két tó a vízfelületekben szegény nyugat-dunántúli térségben hasznos változásokat eredményez. A vízhez kötődő élővilág számára jó életkörülményeket biztosít. A tavak kialakításával vizes, nedves élőhely adottságokat teremtettünk meg. Ez a kialakítás a „fészkelő szigetekkel” kedvező teret nyújt a vízinövények, a vízhez kötődő állatvilág megtelepedésének, gyarapítva ezzel a térség élőhelyeit. Az így kialakuló új vizes-nedves élőhely kiemelt szerepet kap a természeti értékek megismerésében, bemutatásában.
A halászati vízterületté nyilvánított Abért I. és Abért II. elnevezésű tavakon a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége halgazdálkodást folytat. Ennek keretében a halgazdálkodási terv szerinti haltelepítés történik.
A tavak műszaki paraméterei:
- Abért tó I.
Vízfelület: 9,7 ha
Üzemvízszint: 258,05 mBf.
- Abért tó II.
Vízfelület: 16,15 ha
Üzemvízszint: 256,50 mBf.
Az árvízcsúcs csökkentése révén a kül-, és belterületi mederszakaszok hasznosítási lehetőségei is megnőttek. A tározó alatti területeken az árvízi biztonság megteremtése után a területfejlesztési lehetőségek tartalmazzák a városi környezetben létrejövő, a vízfolyás medréhez, valamint távolabbi fejlesztéseket.
Megépítése óta a tározó többször került már üzembe helyezésre, és az üzemeltetési tapasztalatok alapján az Igazgatóság a létesítmény további fejlesztésén is dolgozik.