Széchenyi logo
Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 30 300 4242

Belvízvédelem

Belvízvédelem

Igazgatóságunk feladatkörébe tartozik a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység szervezése, irányítása, ellenőrzése, a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés ellátása, így a működési területet érintő a belvízelvezető művek (például a belvízcsatornák, szivattyútelepek) létesítése, fenntartása, bővítése és a belvízvédekezés végrehajtása. Fontos feladata továbbá a védelmi művek, felszerelések, eszközök, gépek és anyagok, valamint a védekezési felkészülés éves felülvizsgálata.

  1. KIS-BALATONI BELVÍZVÉDELMI RENDSZER

Előzmények

A Zala alsó szakaszának XIX. és XX. századi rendezése, illetve töltésezése során alakultak ki a "klasszikus" belvízöblözeteink. Ez annyit jelentett, hogy a Zalán levonult árhullámok idején a bevédett öblözetben összegyülekezett a belvíz. A kiépített vagy mobil szivattyútelepeken elrendelt védekezési munkák - szivattyúzások - során a befogadóba került átemelésre a belvíz, vagy az elöntés mértékétől, tartósságától, idejétől, ill. az elöntésre került vegetáció tűrőképességétől függően, az árhullám levonulása után, gravitációsan került a befogadóba bevezetésre. A Balaton vízszintjének tartós emelése, valamint a sorozatos beavatkozások miatt a mélyebben fekvő területek lefolyástalanná váltak és a belvizes elöntések gyakorisága és tartóssága egyre növekedett. A Kis-Balaton védőrendszer részleges üzembe helyezésével (1985.) egyes területek végleg elöntésre kerültek, viszont az értékesebb mezőgazdasági területek bevédésre továbbra is cél maradt. A Kis-Balaton - mint befogadó - duzzasztott vízszintje miatt az öblözetek gravitációs vízbevezetése egyszer és mindenkorra megszűnt. Az egyes öblözetek szivárgó- és belvizeinek befogadóba juttatása mára már csak szivattyús átemeléssel, vagy az árvízvédelmi művek megbontása árán gravitációsan történhet.

Belvízvédelmi szakaszok:

06.01. Zala jobb parti belvízvédelmi szakasz

06.02. Zala Bal parti belvízvédelmi szakasz

06.03. Keszthely - Hévízi belvízvédelmi szakasz

06.04. Kis-Balaton Déli belvízvédelmi szakasz

1. ábra - Kis-Balaton Belvízvédelmi Rendszer

 

Az öblözetek kialakítása

A Kis-Balaton Belvízvédelmi Rendszert két ütemben hozták létre. Az első ütemben két belvízvédelmi öblözet épült ki, mely 1985. óta üzemel. Második ütemben további kilenc öblözet került kialakításra. Ezek az öblözetek alapvetően eltérnek az ország egyéb belvíz öblözetétől, ugyanis itt nincs meg a gravitációs vízelvezetés lehetősége.

9 öblözetben elektromos meghajtású, automata szivattyútelep kialakítására került sor, ill. 1 öblözetben szivattyúállás került kiépítésre. A szivattyútelepek a Kis-Balaton megemelt, duzzasztott vízszintje miatt keletkező szivárgó víz, és az öblözethez tartozó vízgyűjtőről lefolyó belvíz átemelésére hivatottak. A szivattyútelepekbe elektromos meghajtású búvárszivattyúk kerültek beépítésre. Egy szivattyútelepen belül – az igényektől függően – több, különböző teljesítőképességű szivattyú üzemel. A szivárgó vizek átemelésére 1 vagy 2 db, általában kisebb teljesítőképességű szivattyú szolgál. A belvizeket 2-4 db, az előzőeknél nagyobb kapacitású gép emeli át a befogadóba.

Az 1997. évben üzembe helyezett távmérő rendszer működtetésével, a Kis-Balaton Üzemmérnökség üzemirányítási központjában a számítógép azonnal jelzi és rögzíti az egyes szivattyúk működését (elindulását, leállását). A tényleges üzemidő alapján számítja ki a rendszer az egyes szivattyúk által átemelt vízmennyiséget. 

BELVÍZVÉDELMI SZAKASZOK, BELVÍZÖBLÖZETEK ISMERTETÉSE

06.01. ZALA JOBB PARTI BELVÍZVÉDELMI SZAKASZ

06.01.01. Zalaapáti-Búberki belvízöblözet

06.01.02. Bárándi belvízöblözet

A Zala jobb parti belvízvédelmi szakasz a Zalai dombság K-i részén, az Alsó Zala-völgyben, a Zala jobb partján található. Határai Északon a Szentkirályi patak jobb parti töltése, Nyugaton a 7522 sz. ök. út, D-en a Bárándi patak bal parti töltése, Keleten a Zala jobb parti töltésének 0+000 - 9+300 km szelvények közötti szakasza. A vízgyűjtőterület a 7522 sz. úttól Ny-i irányban folytatódik.

A Zala jobb parti belvízvédelmi szakasz összterülete 10,63 km2, két belvízöblözetből áll.

A szakasz öblözetei a 1920-as években megépült Zala töltések és a mellékvízfolyások visszatöltésezésének kiépítésével alakultak ki. Az öblözetek helyzetében lényeges változás 1985-ben következett be, amikor a Kis - Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) I. tározója (Hidvégi tó) megépült és feltöltésre került.  A tározó megemelt (duzzasztott) üzemvízszintje nem tette lehetővé többé, hogy az öblözetek gravitációs úton vízteleníthetők legyenek. Így a KBVR építési munkái során valamennyi öblözetben 1-1 elektromos meghajtású, automatavezérlésű szivattyútelep épült.

2. ábra - Búberki szivattyútelep

3. ábra - Búberki szivattyútelep

06.02. ZALA BAL PARTI BELVÍZVÉDELMI SZAKASZ

06.02.03. Kis-Zala belvízöblözet

A Kis-Zala belvízöblözetet Északon a Szentgyörgyvári patak balparti töltése, Keleten természetes vízválasztó határolja (Szentgyörgyvári pataktól a 6832 sz. fők. út Balatonhídvégi hídjáig). Délen és Nyugaton a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) II. ütem zárótöltése, a Holt Zala jobb parti töltése, míg végül felette a Zala bal parti töltésszakasza határolja.

A Zala bal parti és jobb parti belvízvédelmi szakasz öblözetei az 1920-as években megépült Zala töltések és a mellékvízfolyások visszatöltésezésének kiépítésével alakultak ki. A Kis-Zala öblözet helyzetében lényeges változást a Kis-Balaton II. tározó (Fenéki tó) megépülte és részleges feltöltése okozott.  A tározó megemelt (duzzasztott) üzemvízszintje nem tette lehetővé többé, hogy az öblözet gravitációs úton vízteleníthető legyen. A Zala bal parti töltésén átszivárgó vizeket, továbbá a Kis-Zala övcsatorna és a Kis-Zala környezetében összegyűlő belvizeket, e két csatorna vezeti el a Holt-Zalán keresztül a Mekenyei szivattyútelephez.

4. ábra - Mekenyei szivattyútelep

06.03. KESZTHELY-HÉVÍZI BELVÍZVÉDELMI SZAKASZ

06.03.05 Északi belvízöblözet

06.03.06 Középső belvízöblözet

06.03.07 Déli belvízöblözet

A Keszthely-Hévízi belvízvédelmi szakasz a 75. számú főút, a Déli-keresztcsatorna, a Páhoki-övcsatorna és az Egyesített-övcsatorna, valamint a Kenderáztató-csatorna jobb partján lévő dombláb közti területen fekszik. Területe a Nyugatról hozzá csatlakozó külvízgyűjtő területtel együtt 51,3 km2.

Az É-D-i irányban laposan elterülő öblözet a 1960-as évek elején került átépítésre. A terület művelhetősége érdekében nagy lecsapolási munkák indultak. A területen K-NY irányú (Északi-, Középső- és Déli-) keresztcsatornák és ezt merőlegesen keresztező fő lecsapoló csatornák épültek. A területet sűrűn behálózzák az üzemi csatornák.

A sűrű árokhálózata ellenére, a tőzeges altalaj, a kis esések, a nagy távolságok miatt az öblözetben a víztelenítés nagyon lomhán működött, ezért a KBVR kiépítése során az addigi egy szivattyútelep helyett, a három keresztcsatorna torkolatánál, három szivattyútelep épült, megteremtve három önállóan működtethető öblözet kialakításának lehetőségét. A gravitációs vízbevezetés a Kis-Balaton védőrendszer II. ütemének üzembe helyezésével teljesen megszűnt. Keszthely-Hévizi belvízvédelmi szakasz három öblözetből áll.

A 06.03.05 Északi öblözet:

Az Északi keresztcsatornához kapcsolódó vízgyűjtőterület 19,64 km2. Ez magába foglalja a Kenderáztató csatorna és a Páhoki-övcsatorna között elterülő belvízöblözet és a Kenderáztató csatornától Ny-ra fekvő külvízgyűjtő területet.

5. ábra - Északi szivattyútelep

A 06.03.06 Középső öblözet:

A Középső keresztcsatornához kapcsolódó vízgyűjtőterület 13,37 km2. Ez magába foglalja a Kenderáztató csatorna és az Egyesített-övcsatorna között elterülő mélyártéri és a Kenderáztató-csatornától Ny-ra fekvő külvízgyűjtő területet.

A 06.03.07 Déli öblözet:

A Déli keresztcsatornához kapcsolódó vízgyűjtőterület 14,57 km2. Ez magába foglalja a Kenderáztató csatorna és az Egyesített övcsatorna között elterülő mélyártéri és a Kenderáztató-csatornától Ny-ra fekvő külvízgyűjtő területet.

06.04. KIS-BALATON DÉLI BELVÍZVÉDELMI SZAKASZ

06.04.08 Zala-Somogyi belvízöblözet

06.04.09 Marótvölgyi Északi belvízöblözet

06.04.10 Marótvölgyi Déli belvízöblözet

06.04.11 Pörösi belvízöblözet

A Kis-Balaton Déli belvízvédelmi szakasz öblözetei, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem tározóterének kialakítása során, a bevédett területeken alakultak ki. A belvizek befogadói a Marótvölgyi-csatorna, a Zala-Somogyi-határárok, illetve maga, a Vízvédelmi Rendszer építése során kialakult Fenéki tó. Az öblözetekből a gravitációs vízbevezetés a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének üzembe helyezésével megszűnt.

A Kis-Balaton Déli belvízvédelmi szakasz négy belvízöblözetből áll:

A 06.04.08 Zala-Somogyi öblözet:

Az öblözet keleti határát a Somogyi övárok, a nyugati határát a Zalai övcsatorna alkotja. Mindkét csatorna a külvízgyűjtő terület felszíni vizeit vezeti gravitációsan a Kis-Balaton II. ütem tározójába. A Zala-somogyi határárok a belvízöblözet névadó vízfolyása a belvízöblözetet két részre bontja. A jobb parti Somogy megyei részre, mely 5,15 km2 és a baloldali Zala megyei részre, mely 5,55 km2. A Zala-Somogyi határárok töltéseivel párhuzamosan mindkét oldalon szivárgó árkok kerültek kiépítésre. Feladatuk a töltések alatt átszivárgó valamint az öblözet csapadékvizeinek összegyűjtése és elvezetése a szivattyútelephez. A belvízöblözet Somogyi oldalán található Cölömpös árok egy része a tározó területébe került, másik része, mint belvízárok üzemel, vízhozamát a szivattyútelep emeli át a befogadóba, míg a maradék szakasza a Somogyi övárok részévé vált.

A Balatonszentgyörgy-Nagykanizsa vasútvonal vízvédelmére a Vasútvonal É-i oldalán épült ki a Zala-Somogyi 2.1 és 2.3 jelű, a Déli oldalán pedig az 1.1 és 2.2 jelű szivárgó árokrendszer.  A szivárgó árkok a Zala-Somogyi határárkot bújtatóval keresztezik. Az északi oldalon lévő szivárgó árkok vizei a vasút alatti átereszen a déli oldalra szivattyútelep kiegyenlítő medencéjébe jutnak. Az öblözet vizeit a Kápolnai szivattyútelep emeli át a Zala-Somogyi határárokba, mint befogadóba.

A 06.04.09 Marótvölgyi Északi öblözet:

A Marótvölgyi-csatorna az öblözet fő vízfolyása, Kis-Balaton II. tározóba torkollik. Az öblözetet K-ről a Marótvölgyi-balparti szivárgó csatorna, Ny-ról a Balatonszentgyörgy-Nagykanizsa vasútvonal határolja. A belvizeket a Marótvölgyi balparti szivárgó csatorna, a Főnyedi szivárgó, a Főnyedi lecsapoló csatorna és a Főnyedi árok gyűjtik össze, és vezetik el a Főnyedi szivattyútelepig. A vasútvonal menti szivárgó vizek összegyűjtésére és elvezetésére szolgál az M-1 és M-2 jelű szivárgó árok, amelyeknek vizei szintén a Főnyedi szivattyútelep kiegyenlítő medencéjébe jutnak. 

Az öblözet vizeit a Főnyedi szivattyútelep emeli át a Marótvölgyi csatornába, mint befogadóba. A belvízrendszer vízgyűjtőjének területe 11,75 km2.

6. ábra - Főnyedi szivattyútelep

A 06.04.11 Marótvölgyi Déli öblözet:

A déli részöblözet a 7. számú főközlekedési úttól D-re a 6811. jelű összekötő útig ~ 3 km hosszban fekszik a Marótvölgy-csatorna két partján. A Marótvölgy-csatorna 4,2 – 7,0 km szelvények közötti szakasza áthelyezésre került a völgy baloldalán, a meglévő csatornától ~ 200-600 m-re lévő ú.n. Malom-csatorna nyomvonalára, mely szakasz egyben a baloldali 5,7 km2 vízgyűjtőterületről érkező külvizek befogadója is lett. A völgy jobb oldalán a régi Marótvölgyi-csatornától 250-600 m-re, azzal közel párhuzamosan, ~ 3,1 km hosszban, meglévő medrek felhasználásával épült ki az ún. Somogysámsoni-övárok, mely a 19,8 km2 vízgyűjtőterületről érkező külvizek gravitációs bevezetését biztosítja a Marótvölgy-csatornába.

A Marótvölgy-csatorna medrében az áthelyezett szakasz kiágazásánál épülő mederelzárásban létesült a belvízöblözet vízpótlását biztosító ZS2 jelű zsilip. A 2,1 km2 nagyságú területen összegyűlő belvizet és a csapadékvizet a Marótvölgyi-csatorna régi medre (ezentúl Marótvölgyi-belvízcsatorna) fogadja be, és a 7. számú főközlekedési út közelében épülő ZS1 jelű, ideiglenes szivattyúállással ellátott zsilip vezeti, illetve emeli be a Marótvölgyi-csatornába.

A 06.04.11 Pörösi öblözet:

Az öblözetet Ny-ról a Kis-Balaton II. tározótere, D-ről részben a Vörsi bekötőút, É-on pedig a 76. sz. fkl. út határolja. Az öblözet magába foglalja Balatonszentgyörgy belterületének egy részét is. A belvizeket szivárgó árkok, a Balatonszentgyörgyi árok, valamint a MÁV töltés Ny-i és K-i oldalán épített szivárgó árkok szállítják a Pörösi szivattyútelep kiegyenlítő medencéjébe. A szivárgóvizek átvezetése a Pörös árok alatt egy-egy bújtatón keresztül történik. A külvízgyűjtő terület felszíni vizeit a Balatonszentgyörgy község, valamint az öblözet védelmére kiépített Battyán övárok vezeti a Pörös árokba, azon keresztül a II. tározóba. Pörösi belvízöblözet nagysága 2,26 km2.

SZIVATTYÚTELEPEK

Belvízvédelmi szakasz

Öblözet

Szivattyútelep

Száma

Megnevezése

06.01. Zala jobb parti

06.01.01

Zalaapáti-Búberki

Búberek

06.01.02

Bárándi

Bárándi

06.02. Zala bal parti

06.02.03

Kis-Zala

Mekenyei

06.03. Keszthely-Hévízi

06.03.05

Északi

Északi

06.03.06

Középső

Középső

06.03.07

Déli

Déli

06.04. Kis-Balaton Déli

06.04.08

Zala-Somogyi

Kápolnai

06.04.09

Marótvölgyi É-i

Főnyedi

06.04.10

Marótvölgyi D-i

ZS1 zsilip - szivattyúállás

06.04.11

Pörösi

Pörösi