Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 30 300 4242
Széchenyi logo
Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 30 300 4242

Árvízi kockázatkezelés

Az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló 2007/60/EK (2007. X. 23.) európai parlamenti és tanácsi irányelv (Árvízi Irányelv) végrehajtásának nemzeti feladatait Magyarországon a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az Árvízi Irányelv célja, hogy meghatározza az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére irányuló tevékenységek kereteit, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében.

Az Árvízi Irányelv alapján a tagállamoknak előzetes árvízkockázati értékelést kell végezni, majd árvízveszélytérképeket, árvízkockázati térképeket és árvízkockázat-kezelési terveket kell készíteniük.

Az árvízkockázat-kezelési terveknek figyelembe kell venniük az olyan lényeges szempontokat, mint a költségek és hasznok, az elöntés mértéke, az árvízterjedési útvonalak és az árvíz-visszatartási képességgel rendelkező területek – például természetes árterületek –, továbbá az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (a továbbiakban: Víz Keretirányelv vagy VKI) 4. cikkében foglalt környezetvédelmi célkitűzések, a talaj- és vízgazdálkodás, a területrendezés, a területhasználat, a természetvédelem, a hajózás és a kikötői infrastruktúra.

„Magyarország 2021. évi Árvízkockázat-kezelési Terve” elérhető a https://vizeink.hu/akk oldalon.

Az Árvízkockázat-kezelési terv megalapozó, részletes és háttér dokumentumai közül Igazgatóságunk működési területét 3 tervezési egység érinti:

a Felső-Duna tervezési egység,


a Balaton tervezési egység


és a Dráva tervezési egység.

Az árvízi veszélytérképek a hazai sajátosságokat, a vízfolyások jellegét, nagyságát figyelembe véve az alábbi területekre készültek el:

- A folyók menti töltésezett ártéri öblözetek veszélytérképei;
- Nyílt árterek veszélytérképezése;
- Töltésezetlen kisvízfolyások modellezése; 
- Belvíz-veszélyeztetettségi térképezés.