A vízi közművek állapota és jövője, alapvetően befolyásolja az emberi élet minőségét, a gazdaság növekedési lehetőségét, a környezet minőségét. A hazai települési vízgazdálkodást csökkenő mértékben ugyan, de még mindig a kiegyensúlyozatlanság jellemzi. Az ivóvíz-ellátottság területünkön szinte teljes körű, ellátatlan önálló település nincsen. A szennyvíz-csatornázottság 2023-ban a települések 65 %-án megoldott, a lakások 81,5 % -a kötött rá a közcsatorna hálózatra.
Vízellátás:
Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK számú Irányelvben (továbbiakban: Irányelv) foglaltakra figyelemmel országos ivóvízminőség-javító program került kidolgozásra Magyarországon. A beruházások végrehajtását 2007-től a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), majd 2015-től a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) pályázati konstrukciója segítette.
Az Európai Bizottság 2018. február 1-jén döntést hozott az Irányelv felülvizsgálatáról, amelynek fő céljai között az ivóvíz minőségének további javítása, az ellátás jobb és biztonságosabb elérhetősége és a lakosság információhoz jutásának javítása áll. Az új irányelv Az Európai Parlament és a Tanács az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 2020/2184 Irányelve, mely az Európai Unióban mindenki számára elérhető, emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozik. Az Irányelv célja az emberi egészség megóvása az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól az egészséges és tiszta víz biztosításával, az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférés javítása. Az új Irányelv hatályba lépése 2021. január 12. volt, mely lényegét tekintve teljes egészében 2023. január 12-ével váltotta ki a 98/83/EK Irányelvet.
Szennyvízkezelés:
A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK számú Irányelvben meghatározott kötelezettségek végrehajtása érdekében hazánkban hatályba lépett a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet, mely tartalmazza a 2000 LE feletti szennyvízelvezetési agglomerációk részletes jegyzékét, a szükséges fejlesztéseket, a teljesítési határidőket. Magyarország az Európai Bizottság által előírt adatszolgáltatási formában adja meg a működő szennyvíztisztító telepek főbb adatait, valamint a folyamatban lévő beruházásokról az adatokat.
A Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet – kiváltva a korábbi 26/2002. (II. 27.) Korm. rendeletet – tartalmazza a Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolására vonatkozó szabályozást.
A beruházások végrehajtását 2007-től a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), majd 2015-től a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) pályázati konstrukciója segíti. A beruházások jellemzően társfinanszírozásúak, a kötelező saját forrás mellett EU támogatásokból, és központi költségvetési forrásból tevődnek össze.
2025. január 1-jén hatályba lépett a települési szennyvíz kezeléséről szóló 2024/3019. Irányelv (a továbbiakban: új Szennyvíz Irányelv), amelyben számos új követelmény került meghatározásra:
- a kiépítési kötelezettséggel terhelt szennyvízelvezetési agglomerációk köre bővült (2000 LE terhelés feletti agglomerációk voltak eddig érintettek, most már az 1000 LE – 2000 LE közöttiek is);
- egyedi rendszerek kontrollált üzemeltetése;
- integrált települési szennyvíz-gazdálkodási tervek a 100.000 LE terhelés feletti – illetve érintettség alapján 10.000 LE terhelés feletti agglomerációkra;
- szigorúbb előírások a második és harmadik tisztítási fokozatra;
- negyedik tisztítási fokozat, kiterjesztett gyártói felelősség;
- energiasemlegesség;
- tisztított szennyvíz újrafelhasználása;
- nemzeti végrehajtási program kidolgozása;
- nyilvánosság tájékoztatása.
Jelenleg az új Szennyvíz Irányelv magyar jogrendbe történő átültetése folyamatban van, melynek határideje 2027. július 31.
Feladataink:
- A közműves vízellátás, az egészséges ivóvíz biztosítása, a keletkező szennyvizek tisztítása és elhelyezése a helyi önkormányzatok feladata. Igazgatóságunk a kezelésében lévő felszín alatti és felszíni vizek védelmét szem előtt tartva vagyonkezelői nyilatkozatot ad a víziközművek vízjogi engedélyezéséhez valamint részt vesz a létesítmények előírtak szerinti üzemeltetésének ellenőrzésében.
- Feladatunk a szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásának felülvizsgálatára, a szennyvíztisztítók szabad kapacitásának kihasználására irányuló kérelmek elbírálása, felterjesztése az OVF felé.
- A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelvvel összefüggő feladatokban való részvétel (tájékoztató szakmai anyag előkészítése).
- A települési vízellátáshoz és szennyvízelvezetéshez kötődő statisztikai adatszolgáltatások gyűjtése, feldolgozása:
-
- A 178/199.(XI.6.) korm rendelet szerint:
- A közműves vízellátási és csatornázási tevékenységek főbb műszaki-gazdasági adatai
- Az 5 m3/h teljes vízforgalmat, illetve 80 m3/d frissvízhasználatot elérő ipari jellegű vízhasználók víztermelési és vízkezelési adatai
- A 379/2015.(XII.8.) korm. rendelet szerint :
- Adatszolgáltatás a települések szennyvízelvezetéséről, a szennyvíztisztításáról, az egyedi zárt szennyvíztárolókról és az egyedi szennyvízkezelő berendezésekről
- A 178/199.(XI.6.) korm rendelet szerint:
- A területünkön működő szennyvíztisztító telepek BOI5 jelentésének ellenőrzése, értékelése.
- A víziközműves tevékenységhez kapcsolódó szakági adatbázisok kezelése.
- A Víziközmű Társulatok szakmai felügyelete.