A vízi közművek állapota és jövője, alapvetően befolyásolja az emberi élet minőségét, a gazdaság növekedési lehetőségét, a környezet minőségét. A hazai települési vízgazdálkodást csökkenő mértékben ugyan, de még mindig a kiegyensúlyozatlanság jellemzi. Az ivóvíz-ellátottság területünkön szinte teljes körű, ellátatlan önálló település nincsen. A szennyvíz-csatornázottság 2023-ban a települések 65 %-án megoldott, a lakások 81,5 % -a kötött rá a közcsatorna hálózatra.
Vízellátás:
Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK számú Irányelvben (továbbiakban: Irányelv) foglaltakra figyelemmel országos ivóvízminőség-javító program került kidolgozásra Magyarországon. A beruházások végrehajtását 2007-től a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), majd 2015-től a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) pályázati konstrukciója segítette.
Az Európai Bizottság 2018. február 1-jén döntést hozott az Irányelv felülvizsgálatáról, amelynek fő céljai között az ivóvíz minőségének további javítása, az ellátás jobb és biztonságosabb elérhetősége és a lakosság információhoz jutásának javítása áll. Az új irányelv Az Európai Parlament és a Tanács az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 2020/2184 Irányelve, mely az Európai Unióban mindenki számára elérhető, emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozik. Az Irányelv célja az emberi egészség megóvása az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól az egészséges és tiszta víz biztosításával, az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférés javítása. Az új Irányelv hatályba lépése: 2021. január 12., mely lényegét tekintve teljes egészében 2023. január 12-ével kiváltja a 98/83/EK Irányelvet.
Szennyvízkezelés:
A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK számú Irányelvben meghatározott kötelezettségek végrehajtása érdekében hazánkban hatályba lépett a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet, mely tartalmazza a 2000 LE feletti szennyvízelvezetési agglomerációk részletes jegyzékét, a szükséges fejlesztéseket, a teljesítési határidőket. Magyarország az Európai Bizottság által előírt adatszolgáltatási formában adja meg a működő szennyvíztisztító telepek főbb adatait, valamint a folyamatban lévő beruházásokról az adatokat.
A Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet – kiváltva a korábbi 26/2002. (II. 27.) Korm. rendeletet – tartalmazza a Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolására vonatkozó szabályozást.
A beruházások végrehajtását 2007-től a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), majd 2015-től a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) pályázati konstrukciója segíti. A beruházások jellemzően társfinanszírozásúak, a kötelező saját forrás mellett EU támogatásokból, és központi költségvetési forrásból tevődnek össze.
A 2000 LE szennyezőanyag-terhelés alatti szennyvízelvezetési agglomerációk, települések nem tartoznak az Irányelvben megfogalmazott kiépítési kötelezettség alá, az érintett településeknél a beruházások tagállami hatáskörben valósulhatnak meg. A kistelepülések szennyvízelvezetésének és –kezelésének megoldásának elősegítése érdekében Magyarországon 2020. decemberben hatályba lépett a 2000 lakosnál kisebb településeken a szennyvíz-tisztítási beruházások megvalósításának vizsgálatáról szóló 1868/2020. (XII. 2.) Korm. határozat.
Feladataink:
- A közműves vízellátás, az egészséges ivóvíz biztosítása, a keletkező szennyvizek tisztítása és elhelyezése a helyi önkormányzatok feladata. Igazgatóságunk a kezelésében lévő felszín alatti és felszíni vizek védelmét szem előtt tartva vagyonkezelői nyilatkozatot ad a víziközművek vízjogi engedélyezéséhez valamint részt vesz a létesítmények előírtak szerinti üzemeltetésének ellenőrzésében.
- Feladatunk a szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásának felülvizsgálatára, a szennyvíztisztítók szabad kapacitásának kihasználására irányuló kérelmek elbírálása, felterjesztése az OVF felé.
- A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelvvel összefüggő feladatokban való részvétel (tájékoztató szakmai anyag előkészítése).
- A települési vízellátáshoz és szennyvízelvezetéshez kötődő statisztikai adatszolgáltatások gyűjtése, feldolgozása:
-
- A 178/199.(XI.6.) korm rendelet szerint:
- A közműves vízellátási és csatornázási tevékenységek főbb műszaki-gazdasági adatai
- Az 5 m3/h teljes vízforgalmat, illetve 80 m3/d frissvízhasználatot elérő ipari jellegű vízhasználók víztermelési és vízkezelési adatai
- A 379/2015.(XII.8.) korm. rendelet szerint :
- Adatszolgáltatás a települések szennyvízelvezetéséről, a szennyvíztisztításáról, az egyedi zárt szennyvíztárolókról és az egyedi szennyvízkezelő berendezésekről
- A 178/199.(XI.6.) korm rendelet szerint:
- A területünkön működő szennyvíztisztító telepek BOI5 jelentésének ellenőrzése, értékelése.
- A víziközműves tevékenységhez kapcsolódó szakági adatbázisok kezelése.
- A Víziközmű Társulatok szakmai felügyelete.