Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 30 300 4242
Széchenyi logo
Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 30 300 4242

Kebele tározó

 

A Kebele árvíztározó ismertetése

 

A létesítmény Resznektől DNY-ra, Belsősárdtól ÉNY-ra és Zalaszombatfától ÉK-re helyezkedik el, a Kebele patak 12+762 km, és a Szentgyörgyvölgyi patak 1+146 km szelvényében, érintve a három említett település közigazgatási területét.

A tározó száraz tározó. Fő létesítményei az 5466 m hosszú földtöltés, a vízszint szabályozó zsilipes vasbeton műtárgyak, amelyek közül a Kebele patakon 2 db NA 2000 ROCLA csövön történik a víz átfolyása, a Szentgyörgyvölgyi patakon 3 db NA 2000 ROCLA cső került beépítésre. A tározó létesítéséhez, illetve üzemeltetéséhez kapcsolódó létesítmények a vízhozam mérő műtárgyak a gát alatt a közúti hidaknál; tározótérre, gátra és műtárgyra vonatkozó észlelő berendezések; valamint a gátanyag kitermelési helyén létesített természetes vizes élőhely.

A tározó hatására a 100 éves gyakoriságú árvizek kb. 60%-kal csökkennek, a 94 m3/s vízhozam 38 m3/s-ra mérséklődik. A tározóban víz csak az árvizek levezetésekor van, és akkor is csak rövid ideig (3-5 nap), a kialakuló legnagyobb vízmélység 2,5 m. Az árvízszinthez tartozó tófelület 272 ha, az ekkor tározott vízmennyiség 2,84 Mm3.

Az árvíztározó műszaki átadása 2008. április 25-én történt meg, azóta számos alkalommal védte meg az alatta levő települések belterületeit az elöntéstől.

Milyen céllal lett megépítve?

1998-ban a Lendva–Rédics térségében a Kebele patak és Szentgyörgyvölgyi patak áradása magyar és szlovén oldalon nyolc település lakott részeit veszélyeztette, és közel 2000 hektár mezőgazdasági területet öntött el.

Ezért az Európai Unió támogatásával megvalósult a Kebele árvíztározó, amely Magyarországon épült meg, de határon átnyúló hatást fejt ki. Létesítésének célja, hogy a két vízfolyás (Kebele patak és Szentgyörgyvölgyi patak) árhullámainak egy részét átmenetileg visszatartva az árhullámok csúcsvízhozamát csökkentse.

Hány település árvízvédelmét szolgálja?

A Kebele árvíztározó nyolc település belterületének védelmében épült. Magyar területen védi Zalaszombatfa, Szíjártóháza és Gáborjánháza községeket, a szlovén területeken pedig a Kebele patak, és a Lendva patak alsó vízgyűjtőjén lévő településeket, név szerint említve őket: Genterovci, Banuta, Mostje, Dolga vas, Lendava. Pozitív hatása a Muráig érezhető.

A Kebele árvíztározó az üzemeltetési szabályzatában foglaltak alapján üzemel 2008 óta. Minden nyáron megtörténik a tározó és műtárgyainak a felülvizsgálata, amelyen a magyar és a szlovén Fél megállapodik az évi rendszeres fenntartási munkák elvégzésének ütemezéséről, illetve szükség esetén egyeztetnek az üzemeltetési tapasztalatokról, szabályzat módosításának szükségességéről.

Hogyan működik?

A tározó hatására a 100 éves gyakoriságú árvizek kb. 60%-kal csökkennek, a 94 m3/s vízhozam 38 m3/s-ra mérséklődik. A tározóban víz csak az árvizek levezetésekor van, és akkor is csak rövid ideig (3-5 nap), a kialakuló legnagyobb vízmélység 2,5 m. Az árvízszinthez tartozó tófelület 272 ha, az ekkor tározott vízmennyiség 2,84 Mm3.

A tározó árvízi működtetését – a közös érdekeknek megfelelően – kizárólag a magyar Fél végzi. A 150 cm-t meghaladó vízállásnál, minden alkalommal a magyar Üzemeltető SMS-ben tájékoztatja a szlovén Felet (Vízügyi Igazgatóság, Murska Sobota), és egyeztetnek a szlovén oldali vízfolyások befogadó képességéről és a kialakult árvízi helyzetről a Kebele patak alsó szakaszán.

Az eddigi legnagyobb árvíz a 2014 évi volt. A 2014. szeptemberi második árvízi üzemnél a tározóban közel 5,5 millió m3 vízmennyiség tározódott be, kb. 370 ha volt az elöntött tározótéri terület, ami az üzemeltetési engedélyes tervhez képest 2,66 Mm3 többlet vízmennyiséget és 98 ha többlet elöntött területet jelent. A tározóban az üzemeltetési szabályzatban szereplő MÁSZ (168,00 mBf) feletti vízszint, 168,80 mBf alakult ki, a bukóél felett 60 cm-rel volt a vízátbukás. Ez a vízszint a tetőzésnél 6,5 órán keresztül tartott. A tározó a Kebele patakon levő műtárgynál zárt zsilipekkel üzemelt, a Szentgyörgyvölgyi patakon levő műtárgynál a két oldalsó zsilip zárt állapotban működött, a középső szabad nyílás részben betétpallós elzárással – alatta 1,0 m-es szabad nyílás - üzemelt.