Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 30 300 4242
Széchenyi logo
Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 30 300 4242

Vízgyűjtők

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság főbb vízgyűjtő területei

 

Marcal vízgyűjtő

A vízgyűjtőterületet nyugati irányban a Zala vízválasztó vonala és a Vasi Hegyhát, ettől északra pedig a Kemeneshát, ill. a Rába jobb-parti védtöltése határolja. Keleti irányban a vízgyűjtő döntő részét a Badacsonyi hegység, ill. a Bakony hegység nyugati lejtője alkotja.

A fő vízfolyás, a Marcal, a Keszthelyi hegység észak-keleti oldalán Sümegprága községnél ered és Koroncó községnél torkollik a Rábába.

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében a Marcal 34,314 fkm szelvényétől (Egyházaskesző - Magyargencs külterületi határa) a rigácsi vasúti hídig tartozik. Vízgyűjtőterülete az érintett szakaszon - a meder jobb és bal partján - rendkívül aszimmetrikus. A jobb pari vízgyűjtő a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében van.

A Marcal teljes vízgyűjtőjéből (2530 km2) a bal partra kb. 700 km2 vízgyűjtő terület esik. Közigazgatási szempontból három vármegyéhez tartozik, ezek: Veszprém, Vas, és Zala vármegyék.

Répce vízgyűjtő

 A Répce Ausztriában, a Keleti-Alpok határa mentén, több ágból ered, a Rába vízrendszer részét képezi. Két fő vízfolyása van Ausztriában, a Rabnitz és a Stoob patakok, melyek Répcevis felett kb. 3 km-rel egyesülnek, és egy vízfolyásként, Répce néven lépnek Magyarország területére.

A Répce Büktől Dénesfáig Győr-Moson-Sopron vármegye és Vas vármegye határát alkotja. Répcelaknál a Répce árvizeinek megosztására árapasztó-csatorna épült, mely az árvizeket Pápoc település közelében a Rábába vezeti. A Répce a Hanság területén egyesül a Kis-Rábával és innen Rábca néven folyik tovább.

Az árapasztó feletti vízgyűjtő terület nagysága az osztrák területtel együtt 963 km2, melynek nyugati 2/3 része Ausztriához, keleti 1/3 része Magyarországhoz tartozik. Ausztriában 2 tartomány (Burgenland és Alsó-Ausztria), Magyarországon két vármegye (Vas és Győr-Moson-Sopron) osztozik a területén.

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében van a Répce a Répcelaki árapasztó-csatorna kitorkollásáig (a vízfolyás hossza a NYUDUVIZIG területén: 39,7 km), alsó szakasza már az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területét érinti.

Az árvízi biztonság növelésének érdekében kiépítésre került a mai meder az országhatártól Bük térségéig, valamint megépült a Góri árvízcsúcs-csökkentő tározó. A vízfolyást korábban jellemző malmok többségét felhagyták, jelenleg egy üzemel: a Chernelházadamonya Felső Vízerőtelep. 

Mura vízgyűjtő

A Mura vízgyűjtő területe dominánsan Ausztria és Szlovénia területén helyezkedik el, közvetlenül a drávai torkolat feletti bal parti területek esnek Magyarországra.

A Mura magyar vízgyűjtője a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz tartozik, Somogy, Zala és Vas vármegyéket érintve. A vízgyűjtő terület főbb vízfolyásai: Kerka, Kebele, Principális-csatorna.

A Principális-csatorna teljes vízgyűjtő területe 609,4 km2, a Kerka vízgyűjtő területéből (a teljes 1762 km2) 1025 km2 tartozik a Mura vízgyűjtőjéhez. A két vízfolyás között a több kis patak együttes vízgyűjtő területe 228 km2. A Mura vízgyűjtőhöz tartozó Kebele patak a Lendva balparti és egyben legnagyobb mellékvízfolyása, befogadója a Lendva, vízgyűjtő területe a torkolatnál kb. 270 km2.

Principális-csatorna vízgyűjtő

A Principális-csatorna teljes vízgyűjtő területe 609,4 km2, 54 km hosszú, a XIX-XX. század fordulóján mocsaras, lefolyástalan területek lecsapolásával hozták létre. Mintegy 30 km-es alsó szakaszán jó adottságú mezőgazdasági területeken halad. A felső szakaszán a völgyfenék ma is mocsaras jellegű. A korszerű, a természetes állapotnak, a lakossági és a gazdasági igényeknek is megfelelő rendezéséhez a feltáró munka részben folyamatban van, részben pedig a vizek visszatartására szolgáló vizes élőhelyek kialakításával megkezdődött.

Kerka vízgyűjtő

A Kerka rendkívül heves vízjárású, dombvidéki jellegű vízfolyás. Teljes (1762 km2) vízgyűjtő területének mintegy 2/3-a tartozik Magyarországhoz. A vízgyűjtő 40 % erdő, 40 % mezőgazdasági terület, a többi belterület.

A Kerkát az 1960-as években rendezték, de ennek ellenére szinte minden tekintetben természetesnek mondható, jó ökológiai állapotban van. Magyarországi hossza 53,7 km. A legjelentősebb mellékágai a Cserta és a Lendva (melynek csak kis része tartozik Magyarországhoz). Az esés viszonyokat jól jellemzi, hogy mindhárom vízfolyás 300-400 m tengerszint feletti magasságon ered, a torkolatnál pedig a Mura-völgy mintegy 148 m B.f. szinten található. A nagyesésű völgyekben az árvizek nagyon gyorsan kialakulnak. Az árvízvédelmi fejlesztésekre az 1998. évben levonult árhullámot követően került sor. A Kerka völgy elöntései ellen védő Kerka árvízcsúcs csökkentő tározó Alsószenterzsébet térségében épült meg.(Lásd: Vízrendezés/Víztározók)

Kebele vízgyűjtő

A Kebele patak a Kerka-vidék (Hetés) kistájban, az ország nyugati szélén folyik. A patak Szlovéniában ered, Lendvajakabfa területén lép be az országba és 8,5 km megtételét követően Rédicsnél tér vissza Szlovéniába, majd Lendva településnél torkollik a Lendva-patakba. A patak szlovéniai vízgyűjtő területe 57,5 km2, a magyarországi 211 km2.

A Kebele egykori természetes medrének rendezésére került sor a hetvenes években, melynek során a holtágak átvágásra, helyenként betöltésre kerültek, a teljes patakszakasz csatorna jellegűvé vált. A vízfolyás Szentgyörgyvölgyi-patak torkolata feletti szakasza többször is kiszáradt.

A Kebele és a Szentgyörgyvölgyi patakok mértékadó árhullámai jelentős károkat okoztak korábban, egyaránt veszélyeztetve magyar és szlovén településeket. Magyar-szlovén közös EU pályázat révén megépült a több települést védő Kebele árvíztározó, ami jelentősen mérsékli területi elöntéseket, gazdasági károkat. (Lásd: Vízrendezés/Víztározók)

 

Zala vízgyűjtő

A teljes vízgyűjtő a zalai dombvidéken fekszik. Meghatározó vízfolyása a Zala, melynek forrásai a Ny-i országhatár közelében, Szalafő térségében erednek.

A vízfolyás Zalaegerszeg várost érintve, Zalabér térségében déli irányba kanyarodva, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszeren keresztül folyik a Balatonba.

A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer a hajdan öbölként, illetve mocsárként létezett Zala-völgy ismételt elárasztásával kialakuló vizes terület. A mintegy 200 évvel ezelőtti, természetes állapothoz hasonlító viszonyokat próbálja előállítani.

Ily módon javítja a Balaton vízminőségét. A vízvédelmi rendszer kialakulásával lefolyástalan, belvizes területek is létrejöttek. Ezek védelmében épült ki a Kis-Balaton Belvízvédelmi rendszer (Lásd. Védekezés/Belvízvédelem)

Gyöngyös - Sorok-Perint vízgyűjtő

A vízgyűjtő fő vízfolyása az Ausztriában eredő Gyöngyös-patak, melynek vizei Gencsapáti község térségében megosztásra kerülnek. A kisvizek szabályozottan a Gyöngyös műcsatornában folynak le és Sárvár északi határánál torkollanak a Rábába, a nagyvizek oldalbukón keresztül a régi természetes mederben, a Sorok-Perintbe jutnak és Szombathely várost keresztezve Zsennye községnél csatlakoznak a Rábához.

A Sorok-Perint saját vízgyűjtője 371 km2, s ehhez csatlakozik a Gyöngyös patak

 348 km2-es vízgyűjtője, valamint a Gyöngyös-műcsatorna 285,7 km2 torkolati vízgyűjtője.

Pinka vízgyűjtő

A vízgyűjtő két fő vízfolyása a Pinka és a Strém. A Strém vízgyűjtőjének nagy része Ausztriában található, csak a torkolati 3,5 km hosszú szakasza folyik a határon és Kemestaródfa térségében torkollik a Pinkába.

A Pinka Ausztriában ered, Felsőcsatár területén lép be először Magyarországra és a torkolatig hol magyar, hol osztrák területen folyik. Ezen a szakaszon 9 osztrák és 9 magyar községet érint.

Teljes vízgyűjtő területe: 1302 km2, ebből 431,8 km2 a Strém vízfolyás vízgyűjtője.

Rába vízgyűjtő

 A Rába magyar vízgyűjtőterülete a Csörnöc-Herpenyő 216,6 km2-es, a Vörös-patak magyar szakaszának 84 km2-es, valamint az északi (jobb parti) kisvízfolyások kb. 200 km2-es, és a déli (bal parti) alsó vízgyűjtő kb. 160 km2-es területeiből áll, összesen mintegy 660 km2.

 A vízgyűjtőn a Rába folyón kívül meghatározó kisvízfolyás a Csörnöc-Herpenyő és a Vörös-patak.

A Csörnöc-Herpenyő a Rába Körmend és Sárvár közötti szakaszának párhuzamos, jobb oldali mellékvízfolyása, mely a Rába-völgy legmélyebb pontján folyik és összegyűjti a Hegyhát dombjairól lefolyó vizeket.

A vízgyűjtő másik meghatározó vízfolyása a Vörös-patak, Ausztriában ered és Nemesmedves község határában lép Magyarországra. Vasszentmihály községtől D-re felveszi a legnagyobb mellékvízfolyását a Lahn-patakot és K-i irányba fordulva végigfolyik a Rába-völgy mélyvonulatán. Csákánydoroszló térségében ömlik be a Rábába.