Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 30 300 4242
Széchenyi logo
Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 30 300 4242

Vízerőhasznosítás

Vízerőhasznosítás

Területünkön a Rába vízrendszerben üzemelnek kis- és törpe vízerőtelepek,  mivel  a vízgyűjtő egyes vízfolyásain kialakult esések és vízhozamok a legmegfelelőbbek a vízerő-hasznosításra.  A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, és a vízerőtelepen a turbinákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot.

Területünkön az erőtelepek egy része nem közvetlenül a vízfolyásra épült, hanem üzem-vízcsatorna vezeti a vizet a turbinákra. Ezeknél az erőtelepeknél általában fix küszöbű bukó biztosítja az üzemi vízszintet. A kiépítés során a duzzasztásnak járulékos hatásai vannak, melyeket a figyelembe kell venni. PL. A mértékadó árvízi hozamok levezetését, az átjárhatóság biztosítását, a talajvíz szint emelkedésének megakadályozását, a mederben hagyandó vízmennyiség biztosítása stb.

A jelenlegi üzemeltetési szabályzatok a csúcsra-járatást kizárják.

A Rába vízgyűjtő egyik erőtelepekkel tűzdelt vízfolyása a Pinka.

 Üzemvíz-csatornára települt erőtelep működik a Pinkán Felsőcsatár és Szentpéterfa községekben melyek már a 19.-ik században, mint vízimalmok is működtek, ezt bizonyítja az 1806-1869 közötti II Katonai felmérés és az 1998-as felmérések összehasonlítása.

A Pinka patak 33,7 km hosszú magyar szakaszának vízgyűjtőterülete 1302 km2, határainkon belül 127 km2. 241m magasságban éri el hazánkat és 191m-en ömlik a Rábába. 1 %-os meghaladási valószínűségű nagyvízhozama 400 m3/s, az 50 %-os nagyvízhozam 90 m2/s. A Pinka 1 %-os középvízhozama 9,6 m3/s, az 50 %-os 5,0 m3/s. 50 %-os meghaladási valószínűségű elméleti vízerőkészlete 260 m3/s.m.

A Pinkán 4 vízerőmű van (Felsőcsatár, Vaskeresztes, Pornóapáti, Szentpéterfa) összesen 0,24 MW beépített teljesítménnyel, évi 0,91 GWh termeléssel. Az elmúlt két évtizedben a pinkamindszenti, horvátnádaljai és kemestaródfai vízerőtelepek leállításra kerültek.

2 működő erőtelep üzemvíz-csatornás. Az alacsony tározótérfogat miatt az erőtelepek folyamatos üzeműek, csúcsjáratuk nem lehetséges. A duzzasztás a bögék teljes hosszában a part élek alatt marad. Az erőtelepek kivétel nélkül hajdani vízimalmok átépítésével jöttek létre, melyek némelyike 100 évnél is régebben működik, nagyjából azonos vízgazdálkodási feltételek közepette. A Pinka az országhatár és a Rába torkolat közötti szakaszán részben Ausztriával közös érdekű, részben tisztán magyar érdekeltségű.

A Pinkán Pornóapáti erőtelep üzemvízszintjét közvetlenül a mederbe épült zsiliptáblákkal szabályozzák.

Szentpéterfa Pinka erőtelep

Felsőcsatár Pinka erőtelep 

 

Erőtelepek a Pinka vízgyűjtőjén

Község

Tulajdonos/Kezelő

Üzemeltetési eng.

Állapot

Felsőcsatár

Jank Magyarország Kft Alsószölnök, Fő u. 126/b Borbély Tibor

4715-1/3/2006

Üzemképes

Vaskeresztes

Jank Magyarország Kft Alsószölnök, Fő u. 126/b

10.534/3/2003

Visszavonva

Pornóapáti

Pencz és Rappold Szombathely, Kosztolányi u.2. Varga János

95-2/4/2013

Üzemképes

Szentpéterfa

Pencz és Rappold Szombathely, Kosztolányi u.2. Varga János

10.556/8/2004

Üzemképes

 

Település

Felsőcsatár

Vaskeresztes

Pornóapáti

Szentpéterfa

Létesítés éve

1950

1954

1951

1951

Eséskülönbség

3,5 m

2,1 m

4,2 m

3,7 m

Vízhozam

2,0 m3/s

2,1 m3/s

5,6 m3/s;

3,1 m3/s

Turbina teljesítménye

40 kW

40 kW

113 kW

50 kW

Turbina típusa

 

1 db FRA turbina vertikális

1 db FRA turbina vertikális

1 db 67 kW FRA turbina vertikális

1 db 46 kW FRA turbina horizontális

1 db FRA turbina horizontális

Erőtelepek műszaki paraméterei:

 

A Rába vízgyűjtő másik erőtelepekkel szabdalt vízfolyása a Gyöngyös és műcsatornája, hol 7 db törpe vízerőmű működik.

A Gyöngyös patak és Gyöngyös-műcsatorna 63,8 km hosszú magyar szakaszának határainkon belül eső vízgyűjtőterülete 379 km2 , teljes vízgyűjtője 630 km2 .  A Gyöngyös-patak 286 m tengerszint feletti magasságban lép be az országba és 152 m-en torkollik a Rábába. A Gencsapátiban lévő osztómű az árvizeket a Perint árapasztóba tereli, a kisebb vizeket tovább engedi a Gyöngyös műcsatornába. A Gyöngyös 50 %-os közép-vízhozama Sárvárnál 3,4m3/s. A műcsatorna elméleti vízkészlete több okból sem határozható meg, pl. amiatt, hogy a maximálisan beereszthető 5m3/s vízmennyiség helyett a jelenlegi állapotban legfeljebb 1,5m3/s vezetésére képes. A Gyöngyös patakon ma 2 vízerőmű (Lukácsháza, Gencsapáti-felső), a Gyöngyös műcsatornán 5 vízerőmű üzemel (Gencsapáti-alsó, Gyöngyöshermán, Bogát, Tanakajd, Vasszécsény). A Gyöngyös patak és a műcsatorna hasznosítottságát jelzi, hogy még a 70-es évek végén is további 4 erőmű üzemelt (Kőszeg-alsó, Kőszeg-felső, Herényi, Lipárti). Elrendezését tekintve a Bogáti és Tanakajdi erőtelep medererőmű, a többi három üzemvíz-csatornás. Valamennyi a korábbi vízimalom helyén átépítéssel jött létre. A duzzasztóművek beton műtárgyak táblás elzárással.

 

Lukácsháza törpe vízerőtelep

Az első vízjogi üzemeltetési engedélyt 1972-ben kapta, az ÉDÁSZ volt az engedélyes.

A nagy vizek levezetésére árapasztó csatorna épült.Az erőtelep nem a Gyöngyös-patak medrében van,  üzemvíz-csatornán keresztül van megtáplálva.  Vízosztó műtárgy biztosítja az üzemi vízszinthez tartozó vízmennyiséget. 1994-ben a Szombathelyi Vízerőmű Kft lett az üzemeltető, majd a VETESZ (Villamos energia termelő és szolgáltató RT). 2000-ben egységes szerkezetbe foglalt üzemelési engedély kapott, 2009-ben módosították. 2022-ig rendelkezik érvényes üzemelési engedéllyel. Üzemképes/üzemel, főbb létesítményei: árapasztó zsilip, felső- alsó üzemvíz-csatorna, turbinafő(Francis).

 

Gencsapáti  felső vízerőtelep

Első írásos okirat 1906. évben készült, az okirat vízimalom működéséről szólt.

Az első vízjogi üzemeltetési engedély 1970-ben kapta, az ÉDÁSZ volt az engedélyes.

Az erőtelep nem a vízfolyásra épült, üzemvíz-csatorna ágazik ki a Gyöngyös-patakból. A patakba épült zsilip szabályozza az üzemeltetéshez szükséges vízmennyiséget. A turbina Francis típusú. 2004-ben egységes szerkezetű üzemelési engedély lett kiadva, 2010-ben volt az utolsó módosítása, mely 2023-ig érvényes. Jank Magyarország Vízerőmű kft az üzemeltető. Felvíz+alvíz=330m

 

Gencsapáti alsó vízerőtelep

Az első vízjogi üzemeltetési engedély 1973-ban kapta, az ÉDÁSZ volt az engedélyes.

A Gyöngyös-műcsatorna medrére települt, Francis típusú turbinák lettek beépítve. 2003-ban fennmaradási engedélyt kapott. Jelenleg 2021-ig rendelkezik érvényez üzemeltetési engedéllyel.  Jank Magyarország Vízerőmű kft az üzemeltető. Felvíz+alvíz=300m

 

Gyöngyöshermán

Az első vízjogi üzemeltetési engedély 1973-ban kapta, az ÉDÁSZ volt az engedélyes.

Szintén a Gyöngyös-műcsatorna medrében üzemel, Francis típusú turbinával. Jank Magyarország Vízerőmű kft az üzemeltető.  2024-ig rendelkezik érvényes üzemeltetési engedéllyel.

Új bérlő: Örökzöld Kertészet KFT 2020-tól

 

Bogát

Az első vízjogi üzemeltetési engedély 1976-ban kapta, az ÉDÁSZ volt az engedélyes. 2004-ben visszavonták az engedélyt, jelenleg nem üzemel.

 

Táplánszentkereszt

Az első vízjogi üzemeltetési engedély 1979-ben kapta.

Üzemeltetési engedéllyel rendelkezett 2005-2018 között, jelenleg nincs.

Gyöngyös-műcsatorna medrébe települt,  Francis típusú turbinával üzemel. Felvíz+alvíz=420m

 

Tanakajd

Az első vízjogi üzemeltetési engedély 1979-ban kapta, az ÉDÁSZ volt az engedélyes.

Szintén közvetlenül Gyöngyös-műcsatornára épült, Francis típusú turbina. 2005-ben fennmaradási engedélyt kapott, 2024-ig rendelkezik érvényes üzemeltetési engedéllyel.  Jank Magyarország Vízerőmű kft az üzemeltető.

 

Vasszécseny

Az első vízjogi üzemeltetési engedély 1959-ban kapta, az ÉDÁSZ volt az engedélyes.

Gazdaságtalanul üzemelt, ezért 1978-ban szüneteltették a vízhasználatot, 1982-ben visszavonták az engedélyt, és mederkorrekcióra kötelezték az engedélyest.  A kötelezés teljesítve lett. 2001-ben a Jank Magyarország Vízerőmű kft szerzett jogosultságot az üzemeltetéshez, 2004-ig volt üzemelési engedélye.

2020-ban létesítési engedélyt kapott, melyben a vízerőtelep rekonstrukciója szerepelt, ez az engedély 2022-ig érvényes.

 

Másik nagyobb vízfolyás a területen a Répce. Igazgatóságunk kezelésében lévő szakasz hossza – országhatártól a Répcelaki árapasztóig - 39,7 km. Vízgyűjtőterülete 963 km2, melynek 2/3 része Ausztriában van.

Az 1784.évi térképek alapján megállapítható, hogy a Répce vízenergiáját malmokkal maximális mértékben hasznosították.  A malmok a domblábban vezetett malomcsatornákra települtek. Az állapotuk a II. világháború után egyre romlott, mivel a meder rendszeres karbantartása – érdekeltség hiányában – rendre elmaradt. A malmok vízjogi engedélyét a 60-as évek végén és a 70-es évek elején visszavonták.

Jelenleg egy erőtelep működik egy régi malom helyé Chernelházadamonyán. Főbb létesítményei: Üzemvíz csatorna, árapasztó csatorna, vízerőtelep 16 kw teljesítménnyel. Az erőtelepet magántulajdonos kezeli.

 

Régi malmok helyén működnek az erőtelepek