Kerka árvízcsúcs csökkentő tározó
A Kerka árvíztározó a Kerka 40+850 km szelvényében épített völgyzárógát feletti völgyszakaszt foglalja el átlagosan 1,2 km szélességben, a 42+600 km szelvényig.
A tározó létesítése a balparton Kerkafalva és Kerkakutas külterületét, a jobbparton Felsőszenterzsébet és Alsószenterzsébet külterületét érinti, összesen mintegy 200 ha-on. Az árvíztározó létesítésének célja, hogy a Kerka völgyében, a szlovén és magyar területekről érkező árhullámok átmeneti visszatartásával az árhullámok csúcsvízhozamát 40 – 60 %-al csökkentse, ez által csökkentse az alatta fekvő települések árvízi veszélyezettségét. Fokozott védelmet nyújt Alsószenterzsébet és Csesztreg községeknek, jelentősen csökkenti az árvízszintet Lenti városig, valamint lehetőséget ad arra, hogy a Kerka Lentitől a Muráig terjedő szakaszán a Kerka és a mellékágain érkező árvízek egybeesése megszűnjön.
A tározó földrajzilag Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkakutas és Kerkafalva községek közötti területen, a Kerka patak völgyében létesült. A völgyet keresztirányban 1,2 km hosszú, maximálisan 5,2 m magas földanyagú gát zárja el, a felette kialakuló tározótér felülete a tervezett legmagasabb vízszint esetén 200 ha és térfogata ekkor 3,7 millió m3 víz átmeneti befogadását teszi lehetővé.
A tározótér árvízmentes időben, tehát az év nagy részében üres, árvizek érkezése esetén az érkező vízmennyiség a gát felett a völgyben szétterül, a tározótér fokozatosan telítődik és a két nyitott zsilipen keresztül az árhullám csillapított mértékben folyik tovább. Az árvíztározó a mértékadónak tekintett 95 m3/s maximális árvízhozamot 39 m3/s-ra – közel harmadára - csillapítva engedi a tározó alatti mederszakaszokra.
Fontosabb műtárgyai:
Völgyzárógát:
A gát a Kerka 40+758 km és a Csesztregi Kerka ág 6+719 km szelvényében épült. Homogén anyagú földgát, hossza 1195 m, koronaszélessége 4,0 m, a vízoldalon 1:3, a mentett oldalon 1:2,5 rézsűhajlással. Mindkét oldalon, 1:20 rézsűhajlással 10 m széles padka készült a gát anyagával megegyező anyagból.
Tározótér:
A vonatkozó számítások szerint a létesítés alapjául szolgáló mértékadó, 95 m3/s csúcsvízhozamú árhullám megkívánt mértékű csillapításához 3,70 millió m3 tározótérfogat szükséges, ez az adott tározótérben közel 200 ha területet önt el átmenetileg, az árvíz levonulásának időtartamára. A mértékadó árvízi helyzetben elöntött 200 ha terület magántulajdonban van, a területen mezőgazdasági művelés folyik.
Vízszintszabályozó zsilipek:
Két vízszintszabályozó műtárgy épült, a Kerka patakon és a Csesztregi-Kerka ágon. Síktáblás elzárással ellátott bevezető aknák készültek, hátoldalukon bukóaknával, ahol a bukóél szolgál árapasztóként.
A bukóaknás árapasztókból csőáteresz vezeti tovább az érkező vizeket a vízfolyás medrébe. Az elzárási, vagy szűkítési lehetőséget az aknanyílásra szerelt acél zsilipszerkezet biztosítja. A zsilipszerkezetek elzáró tábláit aggregátról üzemelő elektromotoros tolózár működtetővel lehet kezelni. Ideiglenes, egysoros betétpallós elzáráshoz az aknán kialakított hornyok szolgálnak.
Kéthatár tó, horgásztó:
A tározó kialakításakor az anyagnyerőhely rekultivációja során egy tó jött létre és a szükséges kiegészítésekkel horgásztóként került hasznosításra. A tó vízfelülete 5,5 ha, vízmélysége átlag 1,60 m, víztérfogata 88 000 m3-re tehető. A tó vízpótlása, esetenkénti feltöltése a Kerka kisvizeiből történhet a tározó felső részén létesített osztómű duzzasztásával, a felette kiágazó és a tározótérben vezetett 1030 m hosszúságú, trapézszelvényű tápcsatornával. A tó körül megépített töltés és a zárható beeresztő és leürítő zsilipek gondoskodnak arról, hogy az árvíztározóban tározódó árvízek ne juthassanak be a tó területére és ne okozhassanak elöntést a tó környezetében. A tó vizeink leürítése a Kerka patakba történik.