Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Góri árvízcsúcs-csökkentő tározó

A Góri árvízcsúcs-csökkentő tározó a Répce vízfolyáson, a völgy teljes elzárásával épült, Gór - Bő - Bük községek közigazgatási területén.

A Répce vízfolyás Ausztriában, a Keleti-Alpok határa mentén ered több ágból, a Rába vízrendszer részét képezi. Az osztrák területen gyorsan kialakuló árvizek a magyarországi Répce völgyben szétterülnek, nagyobb elöntéseket okozva.

1965-ben rendkívüli árvíz sújtotta vízfolyásainkat, köztük a Répce völgyben is nagy károkat okozott.

A Répce vízfolyás mai vonalvezetését az 1965. évi árvizet követő mederrendezési munkák során alakították ki.

A területi érdekek részletes felülvizsgálata indokolttá tette Gór-Bő árvízcsúcs-csökkentő tározó építését, melyet 1996-ban adtak át. A vízfolyás völgyében az árvizektől veszélyeztetett: Gór, Bő, Chernelházadamonya, Mesterháza, Hegyfalu, Tompaládony, Vasegerszeg, Vámolcsalád, Csánig, Csáfordjánosfa, Répceszemere, és Répcelak települések, és a völgyfenéki mezőgazdasági területek.

A tározó Bük településtől keletre, Gór és Bő községek nyugati határán terül el a Répcén. 3096 fm hosszú 4 m koronaszélességű (a vízoldalon 1:2, a mentett oldalon 1:3 rézsűhajlású) füvesített földgát szolgál az árhullám visszatartására.

Az érkező vízhozamok egy kétnyílású csőzsilipen keresztül szabályozhatóak. Az elzárást hidraulikusan mozgatható szegmenstáblák biztosítják. A gát szűrőzés nélküli, gáttest homokos-iszap és iszapos homok anyagból készült, a vízoldalon agyag és homokos agyag vízzáró mag épült. A gátkorona völgyfenék feletti magassága 6,5 m.

Az árvízcsúcs-csökkentő tározó célja az árhullámok szabályozása, mégpedig úgy, hogy a 20 %-os valószínűségű árvizek levezethetőek legyenek nagymértékű károkozás nélkül a répcelaki árapasztóig és, hogy az árapasztóra csak a maximálisan megengedhető 140-145 m³/s vízmennyiség jusson.

A műtárgy befolyási oldala a szegmenstáblákkal

A tározó az érkező 20 %-os (75 m³/s) vízhozamot 40 m³/s-ra csillapítja. A többlet vízmennyiséget 4-5 napos tározással a 168,33 m B.f. vízszint mellett tartja vissza. A Q_1% = 225 m³/s árvíz csillapításakor a tározóban 9,8 millió m³ víz tározódik be 170,10 m B.f. vízszint mellett.

A tározótöltés a vízoldalon 1:2, a mentett oldali gátrézsűn 1:3 rézsűhajlású, surrantó szerűen kialakított 10 cm vastag homokos kavics ágyazatra 40 cm vastag terméskő burkolat került elhelyezésre, ezeket keresztbordák védik a kimosódástól.

A tározótöltés 0+115 – 0+165 szelvényei között vészárapasztót alakítottak ki, melynek vízemésztő képessége 16,0 m³/s, 30 cm átbukási magasság esetén.

A tározótöltés és a Bük-Bő közút között úgynevezett szivárgó csatorna épült 1,0 m fenékszélességgel, 1:2 rézsűhajlással, amely a Büki Gyógyfürdő csatorna vizét fogadja be.

Góri árvízcsúcs-csökkentő tározó elöntési határok Q_1% és Q_20%-os árhullámok esetén

A töltésen való közlekedés biztosítására a Bük-Bő közútnál, és a leeresztő műtárgy előtt és után, fel és lejáró rámpák épültek ki.

A tározótöltés és a Bük-Bő közút között kiépített szivárgó csatorna 0+910 km szelvényében a töltésre való ráközeledés érdekében 6,0 m hosszú O1,80 m nyílású híd került elhelyezésre.

A leeresztő műtárgy egy kétnyílású csőzsilip szerepében került kialakításra a Répce 61+024 fkm és a tározótöltés 0+410 fkm szelvényében. A két db vízszintes csőtag nyílásmérete 4,50*4,00 m, hossza 28,5 m. Az elzárást hidraulikusan mozgatható szegmenstáblák biztosítják. Az akna 20,0 m hosszú, szélessége 12,70 m, tetején körbefutó kezelő járda készült.

A töltés 0+115 – 0+165 szelvényei között vészárapasztó épült. Fenékszélessége 36,0 m, trapézszelvényű 1:10-es mentett oldali rézsűhajlással. Vízemésztő képessége 16,0 m³/s, 30 cm átbukási magasság esetén.

A tározó üzemeltetése, üzemeltetési szabályzat alapján történik. A tározó érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel nem rendelkezik.

A Bük – Bő - Gór árvízcsúcs-csökkentő tározó főbb adatai:

 Az árvíztározó völgyzárógátjának hossza 3093 m. A töltéskorona legnagyobb magassága a völgyfenék felett 6,5 m. A völgyzárógát földgát, vízoldali vízzáró maggal kialakított.

A műtárgy felvízi és alvízi végén hornyok létesülnek az ideiglenes elzáró táblák elhelyezésére.

A tározó üzemeltetése

Az árvízcsúcs-csökkentő tározó célja a Répce tározó alatti, a Répcelaki árapasztóig terjedő szakaszán az árvizek levonulásának szabályozása, árvízcsúcs-csökkentése oly módon, hogy a p=20 %-os valószínűségű árhullám jelentősebb kártétel nélkül levezethető legyen a Répcelaki árapasztóig és, hogy az árapasztóra csak a maximálisan megengedhető 140-145 m³/s jusson.

A tározó üzemét befolyásoló vízhasználatok és egyéb beavatkozások: a tározó, mint zöldtározó funkcionál, nyitott zsiliptáblákkal.

A teljesítőképességéhez szükséges hasznos tározótér 9.800.000 m³ (106 m³/s vízszállítás Q_1%-os árhullám érkezésekor).

Tározó üzemeltetése - 2014. Május

2014. május elején két hullámban nagy mennyiségű csapadék érte a Répce vízgyűjtő területét. A második, nagyobb mennyiségű csapadék hatására, egy újabb, az elsőnél nagyobb árhullám vonult le a Répcén, melynek hatására a Góri tározó üzembe helyezése szükségessé vált. A Góri tározó 2014. május 21.-én reggelre ürült le, a betározás 5 napig tartott.

Tározótér

Leeresztő műtárgy/zsilip alvízi oldal

Fejlesztések:

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében valósul meg a „Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója” (KEHOP-1.4.0-15-2015-00002) tárgyú árvízvédelmi fejlesztéseket szolgáló beruházás.

A projekt keretében a Góri tározó nagyműtárgyán a rekonstrukció 2020-ig végrehajtásra került. A fejlesztés tartalmazta többek között a vasbeton műtárgy, a mederburkolatok, partvédőművek, az elzáró berendezések, a villamos-energia ellátás létesítményei és az irányítástechnikai rendszer felújítását.

Az eredmények hozzájárulnak a Répce-völgyben lévő települések árvízi biztonságának növeléséhez.