Vízerőhasznosítás
Területünkön a Rába vízrendszerben üzemelnek kis- és törpe vízerőtelepek, mivel a vízgyűjtő egyes vízfolyásain kialakult esések és vízhozamok a legmegfelelőbbek a vízerő-hasznosításra. A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, és a vízerőtelepen a turbinákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot.
Területünkön az erőtelepek egy része nem közvetlenül a vízfolyásra épült, hanem üzem-vízcsatorna vezeti a vizet a turbinákra. Ezeknél az erőtelepeknél általában fix küszöbű bukó biztosítja az üzemi vízszintet. A kiépítés során a duzzasztásnak járulékos hatásai vannak, melyeket a figyelembe kell venni. PL. A mértékadó árvízi hozamok levezetését, az átjárhatóság biztosítását, a talajvíz szint emelkedésének megakadályozását, a mederben hagyandó vízmennyiség biztosítása stb.
A jelenlegi üzemeltetési szabályzatok a csúcsra-járatást kizárják.
A Rába vízgyűjtő egyik erőtelepekkel tűzdelt vízfolyása a Pinka.
Üzemvíz-csatornára települt erőtelep működik a Pinkán Felsőcsatár és Szentpéterfa községekben melyek már a 19.-ik században, mint vízimalmok is működtek, ezt bizonyítja az 1806-1869 közötti II Katonai felmérés és az 1998-as felmérések összehasonlítása.
A Pinka patak 33,7 km hosszú magyar szakaszának vízgyűjtőterülete 1302 km2, határainkon belül 127 km2. 241m magasságban éri el hazánkat és 191m-en ömlik a Rábába. 1 %-os meghaladási valószínűségű nagyvízhozama 400 m3/s, az 50 %-os nagyvízhozam 90 m2/s. A Pinka 1 %-os középvízhozama 9,6 m3/s, az 50 %-os 5,0 m3/s. 50 %-os meghaladási valószínűségű elméleti vízerőkészlete 260 m3/s.m.
A Pinkán 4 vízerőmű van (Felsőcsatár, Vaskeresztes, Pornóapáti, Szentpéterfa) összesen 0,24 MW beépített teljesítménnyel, évi 0,91 GWh termeléssel. Az elmúlt két évtizedben a pinkamindszenti, horvátnádaljai és kemestaródfai vízerőtelepek leállításra kerültek.
2 működő erőtelep üzemvíz-csatornás. Az alacsony tározótérfogat miatt az erőtelepek folyamatos üzeműek, csúcsjáratuk nem lehetséges. A duzzasztás a bögék teljes hosszában a part élek alatt marad. Az erőtelepek kivétel nélkül hajdani vízimalmok átépítésével jöttek létre, melyek némelyike 100 évnél is régebben működik, nagyjából azonos vízgazdálkodási feltételek közepette. A Pinka az országhatár és a Rába torkolat közötti szakaszán részben Ausztriával közös érdekű, részben tisztán magyar érdekeltségű.
A Pinkán Pornóapáti erőtelep üzemvízszintjét közvetlenül a mederbe épült zsiliptáblákkal szabályozzák.
Szentpéterfa Pinka erőtelep
Felsőcsatár Pinka erőtelep
Erőtelepek a Pinka vízgyűjtőjén
|
Község |
Tulajdonos/Kezelő |
Üzemeltetési eng. |
Állapot |
|
Felsőcsatár |
Jank Magyarország Kft Alsószölnök, Fő u. 126/b Borbély Tibor |
4715-1/3/2006 |
Üzemképes |
|
Vaskeresztes |
Jank Magyarország Kft Alsószölnök, Fő u. 126/b |
10.534/3/2003 |
Visszavonva |
|
Pornóapáti |
Pencz és Rappold Szombathely, Kosztolányi u.2. Varga János |
95-2/4/2013 |
Üzemképes |
|
Szentpéterfa |
Pencz és Rappold Szombathely, Kosztolányi u.2. Varga János |
10.556/8/2004 |
Üzemképes |
|
Település |
Felsőcsatár |
Vaskeresztes |
Pornóapáti |
Szentpéterfa |
|
Létesítés éve |
1950 |
1954 |
1951 |
1951 |
|
Eséskülönbség |
3,5 m |
2,1 m |
4,2 m |
3,7 m |
|
Vízhozam |
2,0 m3/s |
2,1 m3/s |
5,6 m3/s; |
3,1 m3/s |
|
Turbina teljesítménye |
40 kW |
40 kW |
113 kW |
50 kW |
|
Turbina típusa |
1 db FRA turbina vertikális |
1 db FRA turbina vertikális |
1 db 67 kW FRA turbina vertikális 1 db 46 kW FRA turbina horizontális |
1 db FRA turbina horizontális |
Erőtelepek műszaki paraméterei:
A Rába vízgyűjtő másik erőtelepekkel szabdalt vízfolyása a Gyöngyös és műcsatornája, hol 7 db törpe vízerőmű működik.
A Gyöngyös patak és Gyöngyös-műcsatorna 63,8 km hosszú magyar szakaszának határainkon belül eső vízgyűjtőterülete 379 km2 , teljes vízgyűjtője 630 km2 . A Gyöngyös-patak 286 m tengerszint feletti magasságban lép be az országba és 152 m-en torkollik a Rábába. A Gencsapátiban lévő osztómű az árvizeket a Perint árapasztóba tereli, a kisebb vizeket tovább engedi a Gyöngyös műcsatornába. A Gyöngyös 50 %-os közép-vízhozama Sárvárnál 3,4m3/s. A műcsatorna elméleti vízkészlete több okból sem határozható meg, pl. amiatt, hogy a maximálisan beereszthető 5m3/s vízmennyiség helyett a jelenlegi állapotban legfeljebb 1,5m3/s vezetésére képes. A Gyöngyös patakon ma 2 vízerőmű (Lukácsháza, Gencsapáti-felső), a Gyöngyös műcsatornán 5 vízerőmű üzemel (Gencsapáti-alsó, Gyöngyöshermán, Bogát, Tanakajd, Vasszécsény). A Gyöngyös patak és a műcsatorna hasznosítottságát jelzi, hogy még a 70-es évek végén is további 4 erőmű üzemelt (Kőszeg-alsó, Kőszeg-felső, Herényi, Lipárti). Elrendezését tekintve a Bogáti és Tanakajdi erőtelep medererőmű, a többi három üzemvíz-csatornás. Valamennyi a korábbi vízimalom helyén átépítéssel jött létre. A duzzasztóművek beton műtárgyak táblás elzárással.
Lukácsháza törpe vízerőtelep
Az első vízjogi üzemeltetési engedélyt 1972-ben kapta, az ÉDÁSZ volt az engedélyes.
A nagy vizek levezetésére árapasztó csatorna épült.Az erőtelep nem a Gyöngyös-patak medrében van, üzemvíz-csatornán keresztül van megtáplálva. Vízosztó műtárgy biztosítja az üzemi vízszinthez tartozó vízmennyiséget. 1994-ben a Szombathelyi Vízerőmű Kft lett az üzemeltető, majd a VETESZ (Villamos energia termelő és szolgáltató RT). 2000-ben egységes szerkezetbe foglalt üzemelési engedély kapott, 2009-ben módosították. 2022-ig rendelkezik érvényes üzemelési engedéllyel. Üzemképes/üzemel, főbb létesítményei: árapasztó zsilip, felső- alsó üzemvíz-csatorna, turbinafő(Francis).
Gencsapáti felső vízerőtelep
Első írásos okirat 1906. évben készült, az okirat vízimalom működéséről szólt.
Az első vízjogi üzemeltetési engedély 1970-ben kapta, az ÉDÁSZ volt az engedélyes.
Az erőtelep nem a vízfolyásra épült, üzemvíz-csatorna ágazik ki a Gyöngyös-patakból. A patakba épült zsilip szabályozza az üzemeltetéshez szükséges vízmennyiséget. A turbina Francis típusú. 2004-ben egységes szerkezetű üzemelési engedély lett kiadva, 2010-ben volt az utolsó módosítása, mely 2023-ig érvényes. Jank Magyarország Vízerőmű kft az üzemeltető. Felvíz+alvíz=330m
Gencsapáti alsó vízerőtelep
Az első vízjogi üzemeltetési engedély 1973-ban kapta, az ÉDÁSZ volt az engedélyes.
A Gyöngyös-műcsatorna medrére települt, Francis típusú turbinák lettek beépítve. 2003-ban fennmaradási engedélyt kapott. Jelenleg 2021-ig rendelkezik érvényez üzemeltetési engedéllyel. Jank Magyarország Vízerőmű kft az üzemeltető. Felvíz+alvíz=300m
Gyöngyöshermán
Az első vízjogi üzemeltetési engedély 1973-ban kapta, az ÉDÁSZ volt az engedélyes.
Szintén a Gyöngyös-műcsatorna medrében üzemel, Francis típusú turbinával. Jank Magyarország Vízerőmű kft az üzemeltető. 2024-ig rendelkezik érvényes üzemeltetési engedéllyel.
Új bérlő: Örökzöld Kertészet KFT 2020-tól
Bogát
Az első vízjogi üzemeltetési engedély 1976-ban kapta, az ÉDÁSZ volt az engedélyes. 2004-ben visszavonták az engedélyt, jelenleg nem üzemel.
Táplánszentkereszt
Az első vízjogi üzemeltetési engedély 1979-ben kapta.
Üzemeltetési engedéllyel rendelkezett 2005-2018 között, jelenleg nincs.
Gyöngyös-műcsatorna medrébe települt, Francis típusú turbinával üzemel. Felvíz+alvíz=420m
Tanakajd
Az első vízjogi üzemeltetési engedély 1979-ban kapta, az ÉDÁSZ volt az engedélyes.
Szintén közvetlenül Gyöngyös-műcsatornára épült, Francis típusú turbina. 2005-ben fennmaradási engedélyt kapott, 2024-ig rendelkezik érvényes üzemeltetési engedéllyel. Jank Magyarország Vízerőmű kft az üzemeltető.
Vasszécseny
Az első vízjogi üzemeltetési engedély 1959-ban kapta, az ÉDÁSZ volt az engedélyes.
Gazdaságtalanul üzemelt, ezért 1978-ban szüneteltették a vízhasználatot, 1982-ben visszavonták az engedélyt, és mederkorrekcióra kötelezték az engedélyest. A kötelezés teljesítve lett. 2001-ben a Jank Magyarország Vízerőmű kft szerzett jogosultságot az üzemeltetéshez, 2004-ig volt üzemelési engedélye.
2020-ban létesítési engedélyt kapott, melyben a vízerőtelep rekonstrukciója szerepelt, ez az engedély 2022-ig érvényes.
Másik nagyobb vízfolyás a területen a Répce. Igazgatóságunk kezelésében lévő szakasz hossza – országhatártól a Répcelaki árapasztóig - 39,7 km. Vízgyűjtőterülete 963 km2, melynek 2/3 része Ausztriában van.
Az 1784.évi térképek alapján megállapítható, hogy a Répce vízenergiáját malmokkal maximális mértékben hasznosították. A malmok a domblábban vezetett malomcsatornákra települtek. Az állapotuk a II. világháború után egyre romlott, mivel a meder rendszeres karbantartása – érdekeltség hiányában – rendre elmaradt. A malmok vízjogi engedélyét a 60-as évek végén és a 70-es évek elején visszavonták.
Jelenleg egy erőtelep működik egy régi malom helyé Chernelházadamonyán. Főbb létesítményei: Üzemvíz csatorna, árapasztó csatorna, vízerőtelep 16 kw teljesítménnyel. Az erőtelepet magántulajdonos kezeli.
Régi malmok helyén működnek az erőtelepek