Vízkészlet gazdálkodással kapcsolatos feladatainkat „a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet”, valamint „a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet” vonatkozó előírásai alapján a vízkészletekkel való gazdálkodás körében Igazgatóságunk gondoskodik a vízkészletek térbeli, időbeli, mennyiségi és minőségi számbavételéről és azok elosztásáról.
Felszíni vízkészlet-gazdálkodás és nyilvántartás
A felszíni vízkészlet gazdálkodás legfontosabb feladata a vízfolyásokon a szabad vízkészletek meghatározása és nyilvántartása. Ezen feladat során a vízfolyások hosszú idejű mérésén alapuló mértékadó vízhozamát (Qaug80%) vetjük össze a vízfolyások adott szelvényében, ill. az adott szelvény alatti - feletti vízhasználatokkal.
A vízfolyások mértékadó vízhozama után, a vízhasználatok nyilvántartása is fontos tényezője a felszíni vízkészlet-gazdálkodásnak. A vízhasználatok legfontosabb adatforrása a Vízügyi Hatóság által kiadott, minden vízhasználatot érintő vízjogi létesítési ill., üzemeltetési engedély. A határozatokban rögzített adatok adatbázisba kerülnek, melyeket a mai kor követelményeinek megfelelően digitális formában tárolunk.
A meglévő vízhasználati alap adatokat éves ciklusban kiegészítjük a vízgazdálkodási adatgyűjtésből, valamint a vízkészletjárulék (VKJ) bevallásból származó adatokkal, így áll össze az Igazgatóság működési területére vonatkozóan az éves vízmérleg.
Az éghajlatváltozás és a mezőgazdasági termelés intenzifikálása megköveteli a vízkészlet-gazdálkodás jelenlegi rendszerének korszerűsítését, mely jelenleg a dinamikus vízkészlet-gazdálkodási célkitűzésekben ölt testet. A matematikai statisztikai módszerek használatát egy számítógépes modellezésen alapuló dinamikus-vízkészlet-gazdálkodás fogja felváltani, melyhez – jelenleg - a megfelelő technikai háttér kialakításán fáradozunk .
A 2021. évtől az Igazgatóságunk területét lefedő 10 db nagyobb vízgyűjtő közül a Zala, a Kerka, a Gyöngyös és a Sorok - Perint vízgyűjtőkre elkezdtünk vízkészlet-gazdálkodási modelleket üzemeltetni.
A modellfuttatásokról havi kiértékelő jelentést készül, melyben a modell futtatás körülményeit, eredményeit és a futtatás tapasztalatait összegezzük.
A közeljövőben elkészülnek a Répce, a Principális - csatorna, a Marcal, a Rába és a Mura vízkészlet-gazdálkodási modellek is, beüzemelésük 2023. évtől, ütemezetten várható.
Hatósági eljárásokhoz kapcsolódó feladatellátás
A „vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló” 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1/B §.-ban foglaltak alapján az Igazgatóság feladatkörébe tartozik a felszíni- és felszín alatti vízkivételek vonatkozásában indult vízjogi engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódó vagyonkezelői,- valamint objektumazonosítási nyilatkozatok kiadása.
Emellett a „vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról” szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet 60.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján felszín alatti víz öntözési célú igénybevétele iránti kérelem esetén a Katasztrófavédelmi Igazgatóság belföldi jogsegély keretében kéri az Igazgatóság Nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett területen a kérelmező által igényelt vízmennyiség a felszíni vízből rendelkezésre áll-e?