Kedvezményezett neve:
Országos Vízügyi Főigazgatóság
Konzorciumi partner:
Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Szerződött támogatás összege: 2 395 006 392 Ft
Támogatás mértéke (%-ban): 100 %
A projekt tartalmának bemutatása:
A projekt átfogó célja, hogy a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő védművek előírás szerinti kiépítésével, valamint műtárgyak, árvízcsúcs-csökkentő tározók fejlesztésével és a vízfolyások ökológiai szempontokat figyelembe vevő, lefolyási viszonyainak javításával csökkentse az árvízi kockázat kialakulását.
A projekt első projekteleme magába foglalja az árvízi kockázat mérséklését a Rába szentgotthárdi, körmendi és sárvári szakaszán, ehhez kapcsolódóan a meglévő árvízvédelmi szakasz jogszabályi előírások mértékéig történő egyenszilárdságának megteremtését, védművek előírás szerinti kiépítését, a folyó- és nagyvízi meder vízlevezető képességének javítását (mederrendezés, vasúti és ártéri hidak környezetének tisztítása), valamint egy sárvári műtárgy felépítményének korszerűsítését.
Az első projektelemben tervezett beavatkozások szükségszerűségét indokolja, hogy a Lapincs bal parti elsőrendű állami védtöltés teljes hosszán (564 méter) magassághiányos, azonban a jelentősebb magassághiány a 0+000 - 0+244 tkm szelvények közé tehető. A fejlesztés lakott területek védelmét biztosítja (Szentgotthárd Május 1. út menti belterületi városrész), emellett ipari területek, egyéb gazdasági funkciókat ellátó épületek védelméhez is hozzájárul. A fejlesztéssel érintett védmű teljes hosszában nem felel meg a jogszabályi előírásokban foglaltaknak, mivel MÁSZ+1 méteres biztonság tekintetében jelentős magassághiány áll fenn, továbbá a keresztmetszeti kialakítása sem felel meg az előírásoknak. Az Árvízi Országos Kockázatkezelési Terv keretében készült 1.09/1 Szentgotthárdi 1 ártéri öblözet emberi élettel kapcsolatos kockázati térképe is rávilágít a fejlesztés szükségességére, mivel a elsőrendű árvízvédelmi védtöltés közvetlen hatásterülete a mentesített ártéri részöblözetben Szentgotthárd város belterületi (részben lakott) városrésze, ahol az összes emberi élet kockázati mutató egyaránt megtalálható. A Lapincs jobb partjának korábbi fejlesztésére tekintettel az árvízvédelmi szakasz egyenszilárdságának megteremtéséhez elengedhetetlen a Lapincs bal parti töltésének rekonstrukciója.
A Rába folyó jobb parti rézsűjének fejlesztését a meder és a hullámtér érdessége indokolja, ami jelentősen növeli az árvízi kockázatot. Mederrézsű burkolásával csökken az érdesség, javul a rézsű állékonysága és a meder vízszállító képessége, csökkentve az árvízszinteket a folyó belterületi szakaszán.
Rába bal parti árvízvédelmi töltés 0+837 tkm-ben lévő zsilip védekezések alkalmával kulcsponti szerepet tölt be Sárvár védelmében. Az Aranyos-éren érkező és a töltés mentett oldalán összegyűlt, a töltésről lefolyó, valamint az átszivárgó vizeket szivattyúkkal át kell emelni a Rábába annak érdekében, hogy az I. rendű árvízvédelmi töltés állékonyságát a káros vizek ne veszélyeztessék, biztosítva a védekezéshez szükséges területeket.
A Csörnöc vasúti híd és ártéri vasúti híd levezetősávok tisztítása a lefolyási viszonyok javítása érdekében szükséges, mely Körmend város árvízi biztonságának növelését eredményezi. Új levezetési sávok kialakítását a Nagyvízi Mederkezelési Terv (Rába 06.NMT.01.) lefolyást javító beavatkozásai irányozzák elő.
Második projektelemként a Gyöngyös-patak ökológiai szempontú mederrendezése tervezett a 11+940 - 16+030 km szelvények között vízkár elleni biztonságának megteremtése és a helyi villámárvízi kockázatok csökkentése. A Gyöngyös-patak 6+400 km szelvényében a Lukácsházi árvízcsúcs-csökkentő tározó leeresztő műtárgynál megépítésre kerül egy uszadékterelő műtárgy a töltés és a műtárgy állékonyságának megóvása érdekében. A projektelem célja kielégíteni az Európai Unió Víz Keretirányelvben megfogalmazottakat: az árvízi biztonság megteremtésével együtt az Gyöngyös-patak jó ökológiai állapotának elérését.
A projekt céljaihoz a beszerezni kívánt védelmi eszközök, fenntartó munkagépek és a védelmi központ épületének korszerűsítése is hozzájárul. A Szentgotthárdi szakaszvédelmi központ kiemelt szerepet tölt be a vizek okozta károk megelőzésében, mivel a Rába folyó adottságaiból adódóan Szentgotthárdon minimális az időelőny a védekezésre történő felkészülésre, így fontos, hogy a szükséges anyagok, eszközök és gépek megfelelő minőségben és azonnal rendelkezésre álljanak. A védelmi központban történik egyes jelentések, előrejelzések összeállítása is, továbbá a védekezésben résztvevő személyek koordinálása és felkészítése, melyek szintén az árvízi megelőzést szolgálják. A felújítandó védelmi központ a projekt keretén belül beszerzésre kerülő eszköz (kaszálógép) szerelvényeinek és működéséhez szükséges anyagok, valamint a kialakításra kerülő kulisszanyílás elzárószerkezetének tárolását is biztosítja.
A projekt befejezése: 2023.11.30.
A projekt azonosító száma: KEHOP-6.4.1-22-2023-00005 / (KEHOP-1.4.0-15-2021-00026)
Lakossági fórum – Kőszeg – 2022.05.02.
A projekt keretében 2022.05.02-án Kőszegen lakossági fórumra került sor, melyen az érdeklődők képet kaphattak a beruházásról és a fejlesztés hatásairól.
Fotók: Bori Zsófia
Lakossági bejárás – Szentgotthárd – 2023.04.18
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság „Árvízbiztonság növelése a Nyuduvizig területén” című, KEHOP-6.4.1-22-2023-00005 azonosítószámú projekt keretében 2023.04.18-án Szentgotthárdon lakossági bejárást tartott.
fotók: Network 360 Reklámügynökség Kft.
Projektzáró rendezvény – Szentgotthárd – 2023.11.10.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság „Árvízbiztonság növelése a Nyuduvizig területén” című, KEHOP-6.4.1-22-2023-00005 azonosítószámú projekt keretében 2023. november 10-én Szentgotthárdon projektzáró rendezvényt tartott.
Az ünnepélyes átadáson a részt vett Vámos Zoltán főispán, V. Németh Zsolt miniszterelnöki biztos, országgyűlési képviselő, Kovács Tamás a Szabadics Építőipari Zrt. elnöke, Láng István az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, valamint Huszár Gábor, Szentgotthárd Város Önkormányzatának polgármestere.
A projekt az Európai Unió támogatásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósult meg.