Tervezett kistározók

Tározók építésének szükségessége

A dombvidéki vízfolyások szélsőséges, ingadozó vízjárásának köszönhetően hol az árvíz, hol az aszály által okozott károk terhelik az állami költségvetést. A probléma megoldásában hosszú időszakra előrelépést jelentene a tározási lehetőségek megvalósításának finanszírozása, állandó és árvízcsúcs-csökkentő tározók létesítése. A gazdaságossági vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy az árvízi tározó létesítésével történő árvízmentesítés jelentősen kisebb költségigényű, mint a vonalas védművek kiépítése, ugyanakkor a pénzben kifejezhető elhárított kár nagyobb. Számos egyéb, nem egyértelműen számszerűsíthető előnyt hordoz magában a tározók létesítése a vonalas védművek kiépítésével szemben.

Az árvízi tározó, mivel csak a csatlakozó meder vízszállító képességének megfelelő vízmennyiséget enged tovább, lehetővé teszi, hogy a meder a jelenlegi állapotban maradjon fenn, azaz természetes állapotban, amelyben a növényzet kiirtása a mederben - különösen a fáké - nem szükségszerű. Megőrizzük a meder természetközeli állapotát, a meder sokszínűségét, a maga zátonyaival, kimélyüléseivel, nyugalmi és sebes áramlási zónáival.

Az árvízcsúcs-csökkentő tározók a tározó térben is érintetlenül hagyják a medreket, valamint a dombvidéki árvíz gyors lefolyásának köszönhetően csak rövid ideig tározódnak a vízmennyiségek,s ez a természetben nem jelent durva beavatkozást.

Azáltal, hogy az árvíz a mederben csaknem mindenütt a terepszint alatt vonul le, töltésekre, különösen további töltésépítésre nincs szükség, e változat gyakorlatilag nem igényel árvízvédekezést a jövőben. A lakott területek árvízi veszélyeztetettsége nagy mértékben csökken.

Az árvízi biztonság nem romlik fokozatosan, amint az jelenleg tapasztalható a folyamatos emberi beavatkozások következtében, a völgy helyenkénti beépítése, a nagyobb biztonság érdekében épített védművek okozta szűkítések által előálló árvízszint-növekedés hatására.

Az azonos biztonságú magasabb töltések nem azonos értékű műszaki megoldások a vízszintet csökkentő megoldásokkal, tekintettel a magasabb vízszintekből fakadó jelentősen nagyobb ártéri kockázatra.

Az árvízi tározó építése pontszerű építkezésnek tekinthető, káros környezeti hatása is csekély, szemben a vonalas létesítmények mind az emberi mind a természeti környezetet megbolygató építésével.

Az ártéren az árvízi kiöntések elmaradása megszünteti a termelési értékkiesést, és összeségében kulturáltabb viszonyokat biztosít.

Összeségében megállapítható, hogy a belterületek árvízi elöntések elleni védettsége ma már alapvető társadalmi érdek, és így nem képezheti pillanatnyi gazdaságossági vizsgálat tárgyát. A mezőgazdaságban bekövetkezett privatizáció nagyobb termelési biztonságot követel meg. A Keretirányelvben új törekvésként jelenik meg a felszíni vizek ökológiai szempontból értelmezett jó állapota, mely magába foglalja a z árvizek és aszályok mérséklését is. A jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges beavatkozások egy fenntartható jó állapotot hoznak létre.

Az országhatárok szabad átjárhatósága a minőségi turizmus igényére irányítja a figyelmet. A tározók komplex hasznosításával, több érdekképviselet, szakágazat bevonásával a költségek nagymértékben csökkenthetők.

Néhány példa kistározó építésének lehetőségére

Állandó tározók:

1. Vép - Kozár-Borzó-patak tározó

Helye Szombathely, Vép közigazgatási területe
Völgyzáró gát Kozár-Borzó 12+100 km szelvénye
Üzemi vízszint 195,00 m.B.f.
Vízfelület 9,5 ha
Tárolt vízmennyiség 114.000 m3
Legnagyobb vízmélység 3,5 m
Fajlagos vízutánpótlás 57.000 m3
Vízpótlás augusztusban 6175m3 (2,3 l/s) Qaug.80%=12 l/s


A pataknak hosszan elnyúlt, aránylag keskeny vízgyűjtő területe van a tározó felett (F=64,5km2). A talaj felső 1m vastag rétege erősen humifikálódott öntéstalaj, alatta kövér agyag található.

Vép - Kozár-Borzó-patak tározó (tervezet)

 

2. Petrikeresztúr - Cserta-patak tározó

Helye Petrikeresztúr közigazgatási területe
Völgyzáró gát a Cserta-patak 21+870km szelvényében
Üzemi vízszint 182,5 m.B.f.
Vízfelület 22 ha
Tárolt vízmennyiség 330.000 m3
Legnagyobb vízmélység 3,75 m
Fajlagos vízutánpótlás 132.000 m3
Vízpótlás augusztusban 14.300 m3 (5,3 l/s) Qaug.80%=20 l/s


A Kerka vízgyűjtőjének É-i részén ered a Cserta-patak. Ettől mintegy 10 km távolságra, a Cserta-patak VIZIG-es és Társulati szakasz határán helyezkedne el a tervezett tározó. Állandó vizű tározásra mind a terület domborzati viszonyai, mind a földtani felépítése alkalmas, valamint a meteorológi viszonyok is kedvezőek.

Petrikeresztúr - Cserta-patak tározó (tervezet)

 

3. Csesztreg - Cupi-patak tározó

Helye Csesztreg közigazgatási területe
Völgyzáró gát Cupi-patak 5+500km szelvénye
Üzemi vízszint 185,00 m.B.f.
Vízfelület 40,5 ha
Tárolt vízmennyiség 546.000 m3
Legnagyobb vízmélység 3,00 m
Fajlagos vízutánpótlás 243.000 m3
Vízpótlás augusztusban 26.325 m3 (9,8 l/s) Qaug.80%=30 l/s


A vízgyűjtő terület közepes magasságú, enyhén tagolt hullámos síkság jellegű, hordalékkúp eredetű. Esések 0.1-0.2% között mozognak. Az évi csapadékösszegek a 800 mm-t megközelítik, a talaj agyagosabb, erősebben kilúgozódott.

Csesztreg - Cupi-patak tározó (tervezet)

 

Vízkárelhárítási célú tározók:

 

1. Sé - Szinesei-patak tározó

Helye község területe
Völgyzáró gát Szinesei-patak 1+ 680 km szelvényében
Üzemi vízszint 234,80 m.B.f.
Vízfelület 8,2 ha
Tárolt vízmennyiség 116.000 m3
Legnagyobb vízmélység 3,8 m
Vízgyűjtő terület 20,5 km2


A völgy a patak jobb oldalán egy keskeny völgyfenéki sáv után meredeken emelkedik, bal oldalon azonban a terep kevésbé emelkedik, és szintvonalak szétnyílnak, ennek következtében a bal parton kétszer olyan hosszú gátszakasz szükséges, mint a jobb parton. A terület talaja nagyrészt agyag, kavicsos agyag, melybe a patakon időnként levonuló árhullámok vájták a medret.

A tározó becsült költsége: 200 millió Ft

Sé - Szinesei-patak tározó (tervezet)

 

2. Perenyei Szinesei-patak tározó

Helye Gencsapáti-Perenye határában
Völgyzáró gát Szinesei-patak 6+ 300 km szelvénye
Üzemi vízszint 257,50 mBf.
Vízfelület 8,3 ha
Tárolt vízmennyiség 125.000 m3
Legnagyobb vízmélység 3,5 m
Vízgyűjtő terület 16,5 km2


A vízgyűjtő terület az elzárásszelvény felett kezd kiszélesedni, a vízfolyás több felé elágazik. A völgy hosszirányú átlagos esése meghaladja az 1%-ot, a keresztirányú esések ennél lényegesen nagyobbak. A terület művelési ágankénti megoszlása: 47% szántó,32% erdő és 21% gyep.

Perenyei Szinese-patak tározó (tervezet)