Feladatok

Vízrendezés

A vízfolyások a völgy mélypontján haladva a környező területek csapadék- és forrásvizeinek befogadói. E területek gazdasági jelentőségétől függően gondoskodni kell rendezésükről és karbantartásukról, hogy a szükséges mértékű vizek levezetésére mindenkor alkalmasak legyenek, valamint szolgáltatni tudják a területen felmerülő vízigényeket az élővilág figyelembe vételével.

A helyi vízkárok megelőzése érdekében térségi vízrendezési tervek készülnek, a megvalósítás pályázatok, beruházási munkák keretében történnek. Ezek a rendezések a mai igényeknek megfelelően a vízgazdálkodáson kívül figyelembe veszik a területi, gazdasági, természetvédelmi, társadalmi elvárásokat is.

Előtérbe került a vízkárelhárításban a tározás. Megépült a Góri, Alsószenterzsébeti és a Kebele árvízcsúcs-csökkentő tározó, folyamatban van a Lukácsházi árvíztározó megvalósítása és a Répce fejlesztése. Előkészítés alatt a Dozmati tározó. Kidolgozásra kerültek a kisvízfolyásokon létesítendő záportározók tervei is.

Az elmúlt öt évben megvalósult a Kerka völgy árvízvédelmi biztonságának növelése az Alsószenterzsébeti tározó megépítésével, a Kebele patak vízgyűjtőjén a nagyvizek visszatartása tározó épült, Láhn-patak, Kerca-patak revitalizációja, Csörnöc völgy vízpótlása.

További feladatok többek között a Sorok-Perint és a Marcal revitalizációja, a Dozmati tározó megvalósítása, Gyöngyös-folyás rendezése.

Légifotó az Alsószenterzsébeti tározóról

Átjárható duzzasztó (Láhn-patak)
Szabályozó műtárgy (Kebele tározó)

 

 

Árvízi kockázatkezelés belvizes és helyi vízkáros szakterületen

Az „Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése” (KEOP-2.5.0.B) projekt konstrukció

Célkitűzés

A konstrukcióban alapvetően két fő célkitűzést kívánunk megvalósítani:

  • az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz.”Irányelv az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről”-ben foglaltak teljesítése. (Az EU Árvízi Irányelvét – miként a Víz Keretirányelvet is – a Duna-medencebeli együttműködés, azaz az ICPDR keretei között, az ott született magas szintű elhatározásoknak megfelelően kell végrehajtani)
  • Magyarország vízkár-elhárítási stratégiájának a megváltozott társadalmi-gazdasági elvárásoknak megfelelő átdolgozása.

Magyarországon – az előírásainkhoz képest meglévő hiányosságok mellett – nemzetközi viszonylatban magas szinten kiépített és működő árvízvédelmi rendszer van. Ez a földrajzi fekvésből adódóan, a szinte állandóan jelentkező elöntési fenyegetettség miatt alakult így az elmúlt évszázadok során. Jelenlegi rendszerünk alapját árvízvédelmi fővédvonalaink alkotják, melyeket alapvetően a védett területeknek nyújtandó egyenlő biztonság elve szerint méreteztünk. A védett területeken bekövetkezett fejlődés következtében egyre nagyobb különbségek jelentkeznek a „vízkár érzékenységben”. Felülvizsgálandó tehát az egyenlő biztonság elve a védelmi rendszer fejlesztésénél, azaz a kevésbé érzékeny területeken tűrhető az esetenkénti elöntés, amivel egyszersmind nagyobb biztonságot nyújthatunk az érzékenyebb területeknek.

A feladat

Hazai gyakorlatunk a káros területi elöntéseket három védekezési szakágban kezeli:

  • árvíz
  • belvíz
  • helyi vízkár

A megoldandó feladatokat mindhárom szakágban szerepeltetjük.

A megoldáshoz a következő főbb feladatcsoportokon át kívánunk eljutni:

  • veszélytérképezés
  • kockázati térképezés
  • kockázatkezelési tervezés

A megvalósítás ütemezése

A projekt konstrukciót az alábbi önálló projektek keretében tervezzük megvalósítani.

1. Metodikai projekt (2008-2009.)
2. Előzetes kockázatbecslés (2009.)
3. Adat előállítás (2009-2011.)
4. Veszély és kockázati térképezés (2010-2012.)
5. Kockázati tervezés (2011-2013.)
6. Nagyvízi meder kezelés tervezés (2012-2013.)

 

Revitalizációk

Gyöngyös-Sorok-Perint vízrendszer revitalizációja

A Lukácsházi és a Dozmati tározók megépülése után az érintett vízfolyásokon olyan beavatkozásokat lehet végrehajtani, hogy az árvízi biztonság mellett a vízfolyásokon jobb ökológiai állapotot eredményezzen.

A szabályozási munkák eredményeként a patakok medre monotonná, struktúrákban szegénnyé és egyenes vonalvezetésűvé vált.
Az eredetileg kanyargós medret részben helyre állítanánk, változó vízmélységű részek kialakításával, a területre jellemző, partot szegélyező növényzet telepítésével számos új élőhely-struktúra létesülne, valamint ehhez kapcsolódóan sétányok és bemutató-helyek kialakítására lenne lehetőség.
A projekt keretében a két tározó (Lukácsházi, Dozmati) alatti mederszakaszok természetközeli rendezésére, revitalizációjára kerülne sor. A Gyöngyös-patakon 6,4 km, a Sorok-Perinten 15 km, az Arany-patakon pedig 8 km hosszban kerülne sor a munkálatokra.

Marcal revitalizációja

A Marcal vízfolyásnál a vízgazdálkodással kapcsolatos problémák köre az emberi beavatkozások és igények időről-időre való változása miatt az utóbbi 120-150 évben sok változáson ment keresztül.

A felső és az alsó szakaszon kialakult problémák jellege sok tekintetben eltérő, ami nem csak a természeti adottságokból, hanem a használat, a vízkárelhárítási igények jellegéből, valamint a vízhozam-viszonyok olyan „kívülről-jövő”, mesterséges megváltoztatásából is következik, mint a bányavíz bevezetése, majd a bevezetés megszüntetése. Ez utóbbi nagymértékben előidézője a jelen problémáinak.
A revitalizáció elsődleges célja, hogy az esetlegesen felmerülő vízkárelhárítási, vízhasznosítási és vízminőségi igények figyelembe vételével élő vízfolyássá tegyük a Marcalt, mely a beavatkozást követően önmaga fenntartója és az élővilág mozgási tere legyen.