A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer vízgyűjtőről a Balatonba jutó anyagmennyiségek összesen

A Zala torkolati szelvényének átlag terhelés-változásai jellemző időszakokban

240

V = víztömeg; LA = lebegőanyag; ÖP = összes foszfor; ÖN = összes nitrogén

A táblázat tartalma diagramban ábrázolva:

A Zalával a Balatont érő lebegőanyag-terhelés időszak-átlagok alapján megállapítható, hogy a KBVR (Hídvégi-tó és Fenéki tó együtt) fokozatos kiépülésének során jelentősen, „drámaian” csökkent. A korábbi, 8337 t-ra tehető átlagos lebegőanyag-terhelés a Hídvégi-tó belépése után 5615 t-ra (az előző időszak 67%-ára), majd a Fenéki-tó részleges, majd teljes beüzemelése óta átlagosan 1508 t-ra mérséklődött (ez utóbbi a KBVR előtti időszak mindössze 18%-a!).

A Zalával a Balatont érő összes foszfor-terhelés időszak-átlagok alapján megállapítható, hogy az a KBVR létesítése előtti átlagosan 86 t-ról a Hídvégi-tó belépése után átlagosan 55 t-ra, majd az Ingói-berek belépése óta 26 t-ra mérséklődött (a KBVR előtti időszakra vetítve 64 és 30 %-ra).

A KBVR üzemelő egységeinek* becsült lebegőanyag- és tápanyag-visszatartása, (tonna) 1986-2019 között

* Megjegyzés:    Hídvégi tó (KBVR I. ütem)

Fenéki-tó (KBVR II. ütem, annak korábbi, részleges készültségében Ingói-berek)

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a Hídvégi-tó 1985. közepén történt beüzemelése, illetve az Ingói-berek gyakorlatilag 1993-mal kezdődő részleges üzembe helyezése óta a KBVR két fő részterületén kb. 300 ezer tonna lebegőanyag; 661 tonna összes foszfor, valamint 10554 t összes nitrogén maradt vissza. Ez a lebegőanyag- és tápanyag-tömeg – mérési adatokkal bizonyíthatóan – egészen biztosan nem jutott a Balaton Keszthelyi-öblébe, így minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a Balaton jelenlegi jó vízminőségének kialakulásában a KBVR-nek is jelentős szerepe van.

Az alábbi grafikonok szemléltetik az 1998 - 2019 közötti időszak alatt a Kis-Balatonba érkező és abból kikerülő víz- és anyagmennyiségeket, valamint azok arányait

A vízhozam grafikonon látható, hogyan váltják egymást a nagy, közepes és kis vízhozamú évek. Az adott évben az első (sötétebb színekből felépülő: Zala, Hídvégi közvetlen és Fenéki hozamok) oszlop a Kis-Balaton területére jutó anyaghozamot, az adott évi második (világosabb színű) oszlop Kis-Balatonból a Balatonba jutó hozamokat mutatja; ezek különbsége az adott évi visszatartás abszolút értéke. Látható, hogy az összes foszfor visszatartások százalékban a nagy vízhozamú években jobbak. Bár a nagy vízhozamú években abszolút értékben nagyobb foszfor anyagmennyiség jut a Balatonba, de ilyenkor nagyobb nagyobb vízhozammal. Tehát átlagban kisebb koncentrációval, ez pedig a Balaton víztisztaság-védelmének szempontjából előnyösebb.

Terhelés ábrák: