Célok

A szabályozási munkák következtében a Kis-Balaton és a környező berkek vízminőségvédő funkciója megszűnt. Ehhez járult a "civilizált" világ térhódítása - a vízgyűjtőn folyó intenzív mezőgazdasági kemizáció, a fokozódó urbanizáció, a Balaton-üdülőterület rohamos fejlődése és terjedése, az infrastruktúra hiányosságai-, ami együttesen a Balatonba jutó vizek minőségének jelentős romlását okozta. Ennek első látványos jele a Keszthelyi-öbölben 1966-ban megfigyelt vízvirágzás volt.
A kutatási eredmények alapján bebizonyosodott, hogy a tápanyagok (foszfor, nitrogén, stb.) és az egyéb hordalékok nagy mennyisége felelős a víz algásodásáért, az eutrofizációért. A Balaton vízutánpótlásának 45 %-át a vízgyűjtő feléről a Zala folyó szállítja az összes terhelés kb. felét kitevő tápanyaggal, hordalékkal együtt a Keszthelyi-öbölbe (mely a tó felületének mindössze 6,5 %-át, térfogatának 4,3 %-át teszi ki), ami az öböl sajátos áramlási viszonyai miatt nagyrészt ott is marad.
Ennek szem előtt tartásával készítette el a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (rövidített nevén KBVR) koncepciótervét, melynek alapgondolata az volt, hogy a hajdan öbölként, illetve mocsárként létezett Zala-völgy ismételt elárasztásával kialakuló mocsaras-nádas terület a Zalán érkező tápanyagokat feldolgozza.
A Balaton lényeges nemzetgazdasági szerepe miatt szükségessé vált átfogó tervek készítése a Balaton vízminőségének javítására.
A KBVR építése lényeges eleme a Balaton vízminőség-javítását előíró kormányprogramnak.
A Balatont érő szennyezőforrások jelentős hányada diffúz eredetű, vagyis a keletkezés helyén hagyományos módszerekkel nem tarható vissza. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer elsődleges célja a Balatont (és különösen a Keszthelyi-öblöt) érő diffúz szennyezések visszatartása és ezáltal a vízminőségromlás lassítása, megállítása.
A hajdani mocsárvilág mesterséges rekonstrukciójával elérhető, hogy a Zalával érkező tápanyagokat a különböző növényi szervezetek még a Balatonba jutás előtt felvegyék, és ezáltal csökkentsék a Balaton terhelését. Ez lényegében azt jelenti, hogy a lezajló eutrofizácós folyamatok a Keszthelyi-öböl elé helyeződnek át.
Az eredeti mocsárvilágból fennmaradt természetes és az építési munkálatok eredményeként létrejött természetközeli élőhelyek jelentős értéket képviselnek.
Ezért az elmúlt években a vízminőségvédelmi funkció kiegészült természetvédelmi célokkal is.
A vízminőségvédelmi, természetvédelmi, árvízvédelmi célok és feladatok megfelelő összehangolása csak számos kompromisszum eredményeként lehetséges, és sok időt igényel. A pénzügyi jellemzőkön kívül ez is indokolja, hogy a Kis-Balaton még ma sem a végleges formájában létezik, hogy lényeges feladatainak csak részben tehet eleget.
A világon egyedülálló vízvédelmi rendszerrel az eddig a Balatonban - főleg a Keszthelyi-öbölben - lejátszódó folyamatokat a Balaton elé, a Zala alsó szakaszán kialakítandó vízvédelmi rendszer területére helyezzük át. Ez a megoldás a mintegy 200 évvel ezelőtti, természetes állapothoz hasonlító viszonyokat állít elő.