Ivóvízellátás, szennyvízelvezetés

Ivóvízellátás


Több mint egy évtizede már, hogy működési területünkön az utolsó településen is - a Zala megyei Gétyén - 1993 nyarán kiépült a közműves vízellátó rendszer. A lakosság 98%-a vezetékes ivóvízzel ellátott lakásban él, a további 2% pedig közkutas ellátásban részesül. A 498 település vízellátását 147 térségi és 46 egyedi vízellátó rendszer biztosítja 7 szolgáltató szervezet által.
A vízellátó hálózat fejlesztése terén ma igényként a lakott külterületek, szórvány településrészek ill. a pihenőövezetek, szőlőskertek vízellátása jelentkezik. Ezen igények kielégítése a meglévő vízellátó rendszerekről rendre biztosítható, hiszen a vízművek a mai igen alacsony fajlagos vízfogyasztásoknál jóval nagyobb kapacitásra kerültek kiépítésre.

 

A kedvező területi adottságoknak köszönhetően a kitermelt víz nagyobb része további kezelés nélkül közvetlenül az elosztóhálózatba juttatható.
Az alkalmazott vízkezelés az egyszerű fizikai és kémiai folyamatokon alapuló vas- és mangántalanítás.


A kenézi fekvőtartályos vastalanítók

A fogyasztásra kerülő víz minősége ez ideig megfelelő volt. Mivel azonban minőségi követelmények tekintetében ma már Magyarországon is a közösségi előírások a mértékadóak - amelyek néhány vízminőségi paraméter (arzén, nitrit, fluorid, bór) vonatkozásában szigorúbbak, mint az eddig érvényben lévő hazai előírások - a vízminőség javítása terén vannak megoldásra váró feladataink.

A Kormány a 201/2001.(X.25.) számú rendeletében rendelkezett az ivóvíz minőségi követelményeiről, ellenőrzési rendjéről, közzéteszi az ország azon településeinek jegyzékét, ahol a jelenleg szolgáltatott ivóvíz minősége nem felel meg az új határértékeknek, és határidőt jelöl meg a szükséges vízkezelő rendszerek kiépítésére. A 2009-ig tejesítendő feladatokkal érintett települések száma 877 db, az érintett lakosok száma 2.750 ezer fő, az ország teljes lakosságának 27,4 %-a. A teljes ivóvízminőség - javító program beruházási költségigénye 222 milliárd Ft, melynek finanszírozására az Európai Unióból származó források is bevonásra kerülnek.

Hogyan érinti Vas és Zala megyéket az ivóvízminőség-javító program? Megmutatják a következő ábrák:


A vízminőség-javító program által érintett települések száma és lakossága

Az országos programot tekintve tehát térségünkben néhány kis vízellátó rendszer vízkezelésének fejlesztését kell megoldani.

 

Szennyvízelvezetés

Amíg a közműves vízellátás kiépítettsége és az ellátás az Igazgatóság területén lévő valamennyi településen teljes körű, addig a 498 település közül ma 169-ben (64 Vas megyében, 98 Zala megyében) üzemel csatornahálózat, további 38-ban pedig kiépítés alatt van.

Vas megye és Zala megye szennyvízelvezetése


Jól látható, hogy területünkön már valamennyi 2000 fő fölötti település csatornázott, persze e településeken belül a hálózatok további fejlesztésére, bővítésére szükség és igény van. Az utóbbi években csatornázott kis települések rendre meglévő, már üzemelő szennyvízgyűjtő hálózatokhoz csatlakoztak, kihasználva a szabad szennyvíztisztítási kapacitást. Így alakultak ki csak a legnagyobbakat megemlítve a Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely térségi szennyvízelvezetési és tisztítási rendszerek az ún. szennyvízelvezetési agglomerációk.

 

Ma a működési területünkön élők 55 %-a használója a közműves szennyvízelvezetésnek. Ha mindenki, akiknél ez műszakilag lehetséges lenne, igénybe venné, azaz rákötne a csatornahálózatra, akkor ez az arány további 10-15 %-kal emelkedne! Fontos, hogy ez az arány csökkenjen (megszűnjön), hiszen a kihasználatlan közművek üzemeltetése kedvezőtlen és egyúttal költségesebb is, mint amire tervezték, és akkor környezetünk védelméről még nem is beszéltünk.

A csatornával ellátott 169 település szennyvize összesen 61 db szennyvíztisztító telepen kerül megtisztításra, melyek közül 36 db egy-egy település szennyvizét tisztítja, a többi térségi szennyvízelvezetési rendszer. Elmondhatjuk, hogy a befogadókba tisztítatlanul szennyvíz nem kerül. A szennyvíztisztító telepek összes kapacitása 141.028 m3/d, ennek 67 %-a tápanyag-eltávolítást (nitrogén, foszfor) is végez. Ez azért igen nagy jelentőségű, mert a Zala teljes vízgyűjtő területe a működési területünkre esik, és a Balaton védelme magas szintű szennyvíztisztítást követel meg.


Szennyvíztisztító Keszthelyen

Területünk aprófalvas jellegének következtében több, egy település szennyvíztisztítását végző kis szennyvíztisztító telep létesült és üzemel. Ezek igen változatos technológiákkal kerültek kiépítésre, de néhány kivételtől eltekintve valamennyi telepen megtörténik a szennyvíz biológiai tisztítása. Mik a kivételek? Az úgynevezett természetközeli eljárással üzemelő szennyvíztisztító telepek. Zalakomárban nyárfás, Tófejen tavas, Kacorlakon és Kámban nádgyökeres technológiát alkalmaznak. Egyik tisztítási technológia sem felel meg a jelenlegi hazai előírásoknak, a tisztított szennyvíz szennyezi a befogadókat.


Kám Tófej

Természetesen a már üzemelő szennyvíztisztító telepeket is a technika mai színvonalának megfelelően folyamatosan fejleszteni kell (kellene). Keszthelyen jelenleg folyik a telep intenzifikálása a tisztított szennyvíz foszfor tartalmának csökkentésére. Uniós pénzeszközök bevonásával Szombathelyen a csatornahálózat és a telep fejlesztése elkezdődik, és várhatóan folytatódik a sor Zalaegerszeg és Nagykanizsa szennyvíztelepeivel.

A szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszap több mint 95%-a mezőgazdasági elhelyezésre kerül.

 

Nemzeti szennyvízprogram

Ma az ország településeinek - hasonlóan az igazgatóság területéhez - kevesebb, mint egyharmada rendelkezik közműves szennyvízelvezetéssel. Mivel a szennyvízgazdálkodás területén is a közösségi előírásokat kell teljesíteni, a Kormány a 2015-ig végrehajtandó fejlesztési kötelezettségeket, a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Programot a 25/2002.(II.27.) Korm. rendeletben határozta meg. A kormányrendelet 2.sz melléklete ismerteti azon 2000 lakosegyenérték terhelés feletti szennyvízelvezetési agglomerációk (települések) listáját, ahol a közműves szennyvízelvezetést és tisztítást 2015-ig meg kell oldani. A Kormány ezen kívül ugyan időhatár nélkül, de kötelezettséget vállal azon 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldására is, amely települések érzékeny vízgyűjtőn (Balaton, Velencei-tó, Fertő tó) vagy sérülékeny vízbázison helyezkednek el. Ezen települések listáját a rendelet 3.sz melléklete tartalmazza.

Hogyan érinti a szennyvízprogram területünket? Mivel minden 2000 lakosegyenérték (fő) feletti településen már üzemel, vagy jelenleg van kiépítés alatt a közműves szennyvízelvezetés, a 2. sz. mellékletben területünkről nem szerepel olyan település, amelyet a közműves ellátásba 2015-ig be kell kapcsolni. A csatornázatlan települések ugyan kis lélekszámúak, de a beépítettség miatt a legtöbb helyen a közcsatornahálózat kiépítése indokolt, és erre igény is van. A fenti kormányrendelet lehetőséget ad arra, hogy azok a települések, amelyek közösen tervezik megoldani a szennyvízelvezetésüket, és a tervezett szennyvízelvezetési agglomeráció terhelése a 2000 lakosegyenértéket meghaladja, valamint a 164/2004. (V. 21.) korm. rendelettel módosított 26/2002.(II.27.) Korm. rendeletben foglalt kritériumoknak megfelel, kérhetik a Nemzeti Programba történő bekerülésüket. Ez ideig 30 db szennyvízelvezetési agglomeráció kijelölési kérelem érkezett, és ha valamennyit jóváhagyják, akkor több mint 100 db település kerül be a 2.sz. mellékletbe, és lesz támogatható számukra a szennyvízkezelési beruházás.

A 3.sz mellékletben szereplő települések a szennyvízelvezetésük- és tisztításuk önálló megoldására kaphatnak támogatást. Figyelembe véve, hogy ezeken a területeken a legmagasabbak a szennyvíztisztítási követelmények, ahol csatornahálózat kiépítése gazdaságos, a térségi szennyvízelvezető rendszer megvalósítása javasolható.