Sérülékeny földtani környezeti ivóvízbázisok

1. A területen lévő vízbázisok főbb jellemzői

Magyarország hidrogeológiai adottságainak köszönhetően abban a szerencsés helyzetben van, hogy ivóvízellátásának csaknem 95 %-a a felszín alatti vizeken alapszik. Ez az arány területünkre is jellemző. Ezért hazánkban kiemelt fontosságú a felszín alatti vizek tartós védelmének biztosítása. Ez különösen sürgető az ún. sérülékeny földtani környezetben található vízbázisok esetében.

Az ipari fejlődés árnyoldalaként a természeti környezet egyre nagyobb mértékben károsodik. Ezeken az ún. sérülékeny földtani környezetben lévő vízbázisokon a felszínen található szennyezőforrásoktól nem vagy csak részben védi meg a vízbázisokat a fölöttük lévő kőzetréteg.

A földtani védelem nélküli vagy részleges földtani védelemmel rendelkező vízbázisok esetében a föld felszínére került szennyezőanyagok elszennyezik a talajt, majd elérik a talajvizet, ahonnan évek, évtizedek alatt eljutnak a víztermelő kutakba.

A különböző szennyezőanyagok már nagyon sok helyen megjelentek a talajvízben, ahonnan kedvezőtlen esetben lassan, de feltartóztathatatlanul szivárognak a mélyebben található vízkészletek felé. Ezek a folyamatok az emberi nem számára láthatatlanok, közvetlenül nem érzékelhetőek, így hajlamosak vagyunk a káros folyamat veszélyeit lebecsülni. Sokszor a felszín alatti vizek szennyeződése csak akkor válik ismertté, amikor az már közvetlen veszélyt jelent az ott élő emberek egészségére.

Területünkön 156 ivóvízbázis található, ezek közül 86 sorolható a sérülékeny földtani környezetben találhatók közé.

A sérülékeny vízbázisok közül 68 rétegvizet, 9 talajvizet, 6 karsztvizet, 3 partiszűrésű vizet termel.

2. A vízbázisvédelem feladata és költségigénye

A vízbázisok védelmének leghatékonyabb eszköze a vízbázis kiépítésével egyidőben a hidrogeológiai védőterület kijelölése, majd a védőterülettől a szennyező források távoltartása. Mivel erre a vízbázisaink döntő többségénél nem került sor, ezt utólag kell elvégezni. Az ivóvízbázisok védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet alapján 2007-ig minden ivóvízbázis hidrogeológiai védőidomát meg kell határozni.

A vízbázisvédelem első fázisa a vízbázisok alapállapotának felmérése (elmaradt hidrogeológiai kutatások elvégzése, potenciális és tényleges szennyezőforrások felderítése, a szennyező folyamatok megismerése, megfigyelő (monitoring) rendszer kiépítése majd ezt követően a hidrogeológiai védőterület kijelölése.

A sérülékeny vízbázisokon ennek a munkának a költségigénye 2004. évi áron 3 milliárd Ft. A többi kevésbé sérülékenynek tekinthető vízbázis hidrogeológiai védőterület kijelölésének becsült költsége további 1 milliárd Ft.

3. A vízbázisvédelmi célprogram és annak végrehajtása

A sérülékeny vízbázisokon az alapállapot-felmérést, a hidrogeológiai védőterületek kijelölését az állam a vízbázisvédelmi célprogram keretében magára vállalta. Az 1994-ben (távlati vízbázis) illetve 1996-ban indult vízbázisvédelmi célprogram keretében 6 távlati és 34 üzemelő sérülékeny vízbázis került felkutatásra és kijelölésre, valamint 6 sérülékeny üzemelő vízbázis hidrogeológiai védőterületének kijelölése van folyamatban. Az állami vízbázisvédelmi célprogram keretében folyó munkálatok a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság beruházásában és műszaki ellenőrzése mellett történnek.

(Távlati vízbázisnak azokat a kiemelten jó víztermelési lehetőségekkel rendelkező vízbázisokat nevezzük, amelyek jelenleg még nincsenek kiépítve, de a távlati jövőben a stratégiai tartalékot jelenthetik. Ezeknek a területeknek az előzetes védelem alá helyezése biztatja a vízminőség megőrzését. A területünkön 6 ilyen ún. távlati vízbázist tartunk nyilván.)

A kevésbé sérülékeny vízbázisok hidrogeológiai védőterületének meghatározása, valamint a kiépült monitoring rendszerek üzemeltetése már a tulajdonos önkormányzatok feladata lesz.

Védőterületek

Az ember okozta szennyezések legtöbbször a felszín felől veszélyeztetik a mélyben tárolódó vizeket. A felszínre kerülő szennyezés továbbterjedését és a mélyben lévő vízkészletek minőségének megváltozását legjobban a mélység, azaz a szivárgási hossz és a talaj szerkezetétől függő természetes szűrőhatás befolyásolja.

Műszaki számításokkal meghatározható a föld felszínén az a terület, ahonnan meghatározott időn belül a szennyezés, illetve a szennyezett beszivárgó víz a talajszemcsék közötti hézagokon vagy a kőzet repedésein keresztül eljut a védendő vízbázishoz, illetve a konkrét vízkivételi helyhez, kúthoz, forráshoz. A mértékadóul választott időtartam általában valamilyen fizikai, kémiai, biológiai folyamat időszükségletéhez igazodik, mint például az egészségre ártalmas baktériumok elpusztulásának vagy a növényvédőszerek lebomlásának időigénye. Mivel az ivóvíz céljára hasznosított vízbázis helye adott, az eléréséhez szükséges idő és szivárgási út határozza meg a felszíni védelmi övezet határait. Ezek az időtartamok méretezési alapadatok, és alkalmazásukkal különböző méretű és elnevezésű védőterületekhez jutunk. A különböző védőterületek gyűrűszerűen övezik egymást.

Belső védőterület

A kút vagy egyéb vízkivételi hely közvetlen környezete, ahonnan 20 napon belül a kút vízébe kerülhet a szennyező anyag.

Külső védőterület

A belső védőterületet a külső védőterület veszi körül. A külső védőterülethez tartozó elérési idő 6 hónapos.

Hidrogeológiai "A" védőterület

A hidrogeológiai "A" védőterületről 5 éven belül a kútba kerülhet a szennyező anyag , a szennyezett víz.

Hidrogeológiai "B" védőterület

A hidrogeológiai "B" védőterületről 50 éven belül a kútba kerülhet a szennyező anyag, a szennyezett víz.

Hidrogeológiai "C" védőterület

Annak a teljes vízgyűjtő területnek a határait jelzi, ahonnan a felszínre hulló csapadék egyáltalán eljuthat a kúthoz.

A befejeződött vízbázisvédelmi beruházások az alábbiak:

Távlati vízbázisok:

  • Csákánydoroszló vb.
  • Vát vb.
  • Lenti - Lentikápolna vb.
  • Letenye - Mura-part vb.
  • Letenye - DK-i vb.
  • Ikervár- Balozsameggyes vb.

Üzemelő sérülékeny vízbázisok:

1997-ben indult beruházás

  • Zalaegerszeg K-i vb.
  • Szhely városi vb.
  • Szhely Újperinti vb.
  • Molnári - Murai vb.
  • Cserszegtomaj-Dobogói karszt-akna
  • Kőszeg Rőti-völgyi vb.
  • Körmend - körzeti vb.

1998-ban indult beruházás

  • Vonyarcvashegy - Festetics-forrás
  • Gyenesdiás - János-forrás
  • Bejcgyertyános
  • Nagykapornak - Misefa
  • Letenye

1999-ben indult beruházás

  • Balatongyörök - Erzsébet forráscsoport
  • Szhely - Perenye vb.
  • Vállus vb.
  • Cserszegtomaj - Dobogó
  • Kőszeg- Rőti-völgyi vb.
  • Szhely - Városi vb.
  • Nagykapornak - Misefa vb.

2000-ben indult beruházások

  • Szombathely-Déli vb.
  • Bük vb.
  • Zalalövő vb.
  • Zalaegerszeg Nyugati vb.
  • Zalaszentgrót vb.

2001-ben indult beruházások

  • Szombathely - Sárdér vb.
  • Szombathely - Balogunyom vb.
  • Lenti Térségi Vízmű vb.
  • Celldömölk Körzeti vb.
  • Pókaszepetk körzeti vb.

2002-ben indult beruházások

  • Pacsa vb.
  • Cserszegtomaj-Vadaskert vb.
  • Szombathely - Kenéz vb.
  • Sárvár vb.
  • Pölöske - Bucsuszentlászló vb.
  • Páka vb.
  • Bánokszentgyörgy

Folyamatban lévő vízbázisvédelmi beruházások:

2002-ben indult beruházások

  • Szombathely-Kenéz vb
  • Sárvát vb

2003-ban indult beruházások

  • Szentgotthárd vb.
  • Csepreg vb.
  • Velem - Bozsok vb.
  • Nagyrécse vb.

A 2005 év végéig befejeződött vízbázisvédelem beruházásokról összefoglaló kiadvány készült az alábbi csoportosításban:

Szombathely - Zalaegerszeg - Vas megye - Zala megye

Az összefoglaló értékelésből megtudhatók az egyes vízbázisokra jellemző főbb paraméterek:
kútszám, jellemző mélység, átlagos termelés, védettség, stb.