A Rába a Duna egyik legjelentősebb magyarországi mellékfolyója, illetve Dunántúl egyik legjelentősebb folyója. Ausztriában az Alpok délkeleti lejtőjén ered. Alsószölnöknél lép hazánk területére. Szentgotthárdon egyesül a nála kétszer nagyobb Lapincs folyóval. Kelet felé haladva Körmenden keresztül, az átlag 2,5 km széles völgyben éri el Rábahídvéget, majd azután északi irányba fordulva jut el Sárvárig. Onnan északkeleti irányban a Kisalföldön át halad tovább, és Győrnél torkollik a Mosoni-Dunába.

A Rába főbb műszaki adatai:

• teljes hossza: 283 km
• magyarországi szakasza: 216 km
• vízgyűjtő területe: 10.720 km²

A Rába viszonylag nagy esésű, szélsőséges vízjárású folyó. Magyarországi szakaszán a sokévi átlagnak megfelelő vízhozamok:

• kisvízhozama: 3-5 m³/sec
• mértékadó vízhozama: 1.000 m³/sec

A Rába állami tulajdonban lévő folyó.

Kezelői:

• Ausztria területén: osztrák vízügyi szervek
• országhatár - Sárvár között: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
• Sárvár - Győr között: Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

A Rába vízgyűjtőjét átmetszi az osztrák - magyar államhatár, így annak mintegy egyharmada Ausztria, kétharmada Magyarország területére esik.

Magyarországi nagyobb mellékágai a bal parton a Lapincs, a Pinka, a Gyöngyös, a Sorok-Perint és a Répce, jobb parton pedig a Csörnöc-Herpenyő és a Marcal.

A Rába jelenlegi állapota

Győr - Sárvár közötti szakasza (86 km): szabályozottnak mondható.

Sárvár országhatár közötti szakasza (130 km): többnyire "ősállapotú".

Az utóbbi szakasz mindössze 16 %-a szabályozott, mégpedig:

• települések belterületén;
• közlekedési műtárgyak térségében;
• árvízvédelmi védtöltések, támfalak mentén.

Árvízi események

A Rábát és a Rába-völgyet 1965-ben nagy árvíz sújtotta, mely jelentős károkat okozott.