HORVÁTORSZÁG

Történeti áttekintés

A II. világháború után a volt Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság Kormányai 1955. augusztus 8-án Belgrádban aláírták a vízgazdálkodási kérdések megoldásáról szóló Egyezményt, és 1956. május 19-én Budapesten kicserélték egymás között a ratifikált dokumentumokat.

Az Egyezmény jelentősége elsősorban abban volt, hogy a határt alkotó vagy metsző vízfolyások és vízgyűjtő területek vízgazdálkodási kérdései mindkét ország érdekei tiszteletben tartásával az Egyezménnyel váltak megoldhatóvá.

Az Egyezmény határozataiból eredő kérdések megoldására és a feladatok végrehajtására hozták létre a Magyar - Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottságot.

A bizottság összetételét, működési területét és a működés módját a Bizottság Alapszabályzata határozta meg. A Bizottság I. ülése 1957. januárjában Budapesten volt, az utolsó, XXXIV. pedig 1991. június 10-14. között Szabadkán.

Az Alapszabályzat rendelkezései alapján a Bizottság a volt jugoszláv köztársaságok egyes vízgyűjtőire, melyek határosak voltak a Magyar Népköztársasággal, Albizottságokat alakított.

A vízgazdálkodási kérdések megoldására a Mura és a Dráva Albizottság alakult.

A független Horvát Köztársaság Kormányával a Magyar Köztársaság Kormánya Pécsett, 1994. július 10-én írta alá a vízgazdálkodási együttműködés kérdéseiről szóló egyezményt.

 

Közlöny adatbázis 127/1996. (VII. 25) tartalom 1.oldal 2.oldal 3.oldal 4. oldal 5. oldal 6.oldal 7. oldal 8. oldal 9. oldal

Legfontosabb aktuális feladatok:

Korszerű digitális Atlasz készítése a közös érdekű Mura szakaszra.
A Mura 4 fkm-ben lévő, árvízvédelmi töltést veszélyeztető kanyarulatának rendezése.
A folyószabályozási célú mederkotrások szabályzatának elkészítése.
Az M7 autópálya hídjának építésével kapcsolatos feladatok.
Mura előrejelzési modell készítése négyoldalú együttműködésben.