WEP – Víz a környezet gyöngye (Water is Environmental Pearl)

Vizeink, mint természetes erőforrás megőrzése, vízgazdálkodás a revitalizáción, a térség fejlesztésén és a nyilvánosság tudatformálásán keresztül

A projekt leírása

A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Lendva Önkormányzatával és a lendvai Öko-Park Kft-vel pályázatot nyújtott be a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Európai Területi Együttműködés Operatív Programra (SLO-HU ETE 2007-2013). A Közös Monitoring Bizottság a „Víz a környezet gyöngye” rövid című projektet támogatja.
A projekt Támogatási Szerződését 2009. szeptember 29-én aláírták.

A projekt három fő részből áll, mely az Állandó Magyar-Szlovén Vízgazdálkodási Bizottság tevékenységét is érinti:

I.

  • Magyar projektrész: A Kebele patak és a Szentgyörgyvölgyi patak Kebele árvíztározó feletti szakasza revitalizációjának terve, geodéziai állapotfelméréssel.

A Szentgyörgyvölgyi patak és a Kebele patak a Kebele árvíztározó feletti szakaszain (kb. 26 km) szabályozott, kiegyenesített medrekben folyik. A régi, természetes medrek holtágakká alakultak, sok helyen betömték őket. A hetvenes években elvégzett mederrendezés során megszűntek az utolsó meanderek is, és csatorna jellegűvé vált a patak.

A 2000/60/EK Víz Keretirányelv megjelenésével kibővültek a vízgazdálkodási feladatok. A vízfolyások jó ökológiai állapotba helyezése fontos feladat lett, mely a revitalizációs munkák megindítását igényli. A projekt célja olyan tervdokumentáció készítése, amely alkalmas (vízjogi létesítési engedélyezés után) a patak visszaépítésére természetközeli állapotba döntő mértékben mérnök-biológiai módszerek alkalmazásával, a meanderező vonalvezetés részbeni visszaállítására változékony vízmélységgel, a vízi élettér bővítésére, a patak ökológiai funkcióképes parti sávjának kialakítására a szükséges növénytelepítésekkel együtt.

Tevékenységek:

  • Geodéziai állapotfelvétel 100 m-kénti keresztszelvényekkel, kb. 26 km hosszon a Szentgyörgyvölgyi patakon, a Kebele patakon és a csatlakozó holtágakon
  • Szentgyörgyvölgyi patak, Kebele patak és holtágaik környezeti hatásbecslése
  • Szentgyörgyvölgyi patak, Kebele patak és holtágaik revitalizációját feldolgozó műszaki tervdokumentáció készítése, amely alkalmas vízjogi létesítési eljárás lefolytatására és kivitelezésre
  • Szlovén projektrész: A Lendva és mellékvízfolyásai revitalizációjának és part rendezésének terve, valamint a Dráva Mala vas térségében történő revitalizációjának terve

II.

  • Magyar projektrész: Mura folyó nagyvízi előrejelző modell elkészítése
  • Szlovén projektrész: Digitális erózió- és árvízveszélyeztetettségi térképek készítése

2004-ben Szlovénia és Ausztria a Mura nagyvízi előrejelző modell kidolgozását határozta el, melyhez a magyar és a horvát Fél is csatlakozni kívánt. A négy ország szakértőinek egyeztetése, valamint a nyilvános pályázat étékelése alapján a modellezési feladatot – MIKE 11 alapon a Joanneum Research (Graz) végezte el. A modell a Mura teljes hosszára egységes elvi alapokra épül. Kidolgozásához a Felek az Európai Unió támogatási alapjait (Interreg IIIB, illetve Interreg IIIB CADSES) vették igénybe.

A nagyvízi előrejelző modell kidolgozása az Ausztriát és Szlovéniát érintő közös vízgyűjtő területre 2006-ban befejeződött és a működésről szóló eredményei kedvezőek. A modell használható az új irányelv érvényesítésénél, amely az EU keretei között meghatározza a vízfolyásokon történő beavatkozásokat megemelkedett vízállások esetén.

A modell célja, hogy az érintett vízrajzi szolgálatok, illetve vízügyi igazgatóságok operációs árvízi jelzőszolgálatai részére olyan eszközt biztosítson, amely a mért csapadék, levegőhőmérséklet, és vízszintadatok, továbbá az előrejelzett csapadék értékek alapján lehetővé teszi, hogy a lefolyási viszonyok alakulása egy meghatározott figyelmeztetési időszakra nézve előrelátható legyen. A modell segítségével az árvízi hullámok érkezését 48 órával előbb jelezni lehet, és ez nagyban hozzájárul az árvízvédekezést megelőző intézkedések, felkészülés sikeréhez.

A projekt célja a magyar és a horvát Mura vízgyűjtőt is magába foglaló modell létrehozása, működtetése és fenntartása. A Mura teljes vízrendszerére egységes nagyvízi előrejelző modell működtetésének kiemelt jelentőséget ad az, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-án kiadta az árvizek értékeléséről és kezeléséről szóló Árvízi Irányelvet. Az egységes Mura modell teljes egészében összhangban van az irányelv alapelveivel.

Tevékenységek:

Adatgyűjtés, adat-ellenőrzés és adat-konvertálás

  • az adatállomány felépítése (csapadék, léghőmérséklet és vízszint adatai, csapadék előrejelzések, GIS adatok, vízhozam vizsgálatok) a Mura teljes vízgyűjtő területéről beleértve a mellékfolyókat a meghatározott időtartamra
  • hitelességi ellenőrzések és az adatok konvertálása a modell formátumába

A hidrológiai és hidrodinamikai modell kalibrálása

  • a hidrológiai modell kalibrálása a megszabott megfigyelési idő tartamára, beleértve a hómodellt
  • a hidrológiai modell validálása (a megszabott időtartamon kívüli megfigyelési időt beleszámítva)
  • a hidrodinamikai modell kalibrálása (árhullám levonulásának modellje) a megszabott megfigyelési idő tartamára; utalás az árterekre
  • a hidrodinamikai modell validálása (a megszabott időtartamon kívüli megfigyelési időt beleszámítva)

Helyi és központi (egész vizgyűjtőt átfogó) modell kialakítása, beépítése és tesztelése

Helyi modellek:

  • a mindenkori régió követelményeinek katalógusa, beleértve a szcenáriókat
  • modellfejlesztés (a követelmények alapján); próbafuttatás

Központi modell:

  • követelmények katalógusa és a rendszer kifejlesztése, próbafuttatás
  • próbaüzem dokumentálása
  • az eredmények bemutatása és az árterek ábrázolása
  • zárójelentések
  • a felhasználók (pl. területrendezés, községek stb.) számára fontos eredmények bemutatása
  • folytatásra irányuló intézkedések beleértve az utalást a kockázatkezelés számára

Képzés és begyakorlás

  • az adatgyűjtésről szóló tapasztalatcsere, az egész vízgyűjtő terület alapjai, stb. dokumentálása
  • közösen megszabott képzés és beiskolázás, használati kézikönyvek
  • az árterek térképezését érintő összehangolás dokumentálása és bemutatása
  • az össz-rendszer dokumentálása

III.

  • Magyar projektrész: Az árvízvédekezésben résztvevő szolgálatok szakmai együttműködése Szlovénia és Magyarország területén (oktatás, terepi gyakorlat, kézikönyv)
  • Szlovén projektrész: Oktatás és a nyilvánosság tudatformálása (workshopok és nyomtatott/elektromos formátumú tudatformáló anyag)

A Mura és a mellékfolyói legutóbbi 2005. évi magas vízállása rámutatott arra, hogy feltétlenül szükséges, hogy a magyar és a szlovén Fél szakértői kicseréljek a töltéseken és az egyéb vizgazdálkodási objektumokon a magas vízállás során szerzett tapasztalataikat. A tapasztalatcserébe, illetve a képzésbe az árvízvédekezésben résztvevők minél szélesebb körét be kell vonni.

A 2005. évi árvízvédekezés tapasztalatai megtanítottak bennünket arra, hogy a határon átnyúló együttműködésre szükség van és mentő jellegű lehet. Az akkori alkalommal sikerült az árvízi elöntéstől megmenteni három magyar-szlovén-horvát határ menti falut, nagymértékben a magyar kollégák segítségével, akik a szlovén önkormányzatok segítségére siettek eszközökkel (zsákokkal), mechanizációval (speciális gépekkel) és szakmailag képzett emberekkel (tudással). Ily módon sikerült a védekezést megszilárdítani és megmenteni az össesen 1000 lakost számláló falvakat.

A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hosszú évekre visszamenőleg minden évben árvízvédelmi elméleti és gyakorlati oktatást és bemutatót tart, részben a saját szakemberei (mérnökök, gátőrök, egyéb műszaki személyzet), részben az árvízvédekezésben résztvevő más szervek és polgári civil szervezetek, önkormányzatok részére. A gyakorlati oktatás során a védekezési technikákat mutatják be a valószínűsíthető esetekre, különös figyelemmel a váratlanul bekövetkező eseményekre és a szervezetek irányítási-működési mechanizmusára (ügyeletek, jelentések).

A gyakorlatok kiterjednek az árvízen kívüli más havária jellegű eseményekre is (olajszennyezés, egyéb környezeti károk, stb.).A magyar Partner a szlovén önkormányzatok igénye szerint is javasolta a kétnyelvű gyakorlati oktatás megszervezését, illetve kétnyelvű kézikönyv készítését.

Tevékenységek:

A) Kétnyelvű elméleti oktatás magyar és szlovén előadókkal az alábbi tematikára

  • nagyvízi előrejelzés (távjelző rendszer felépítése, működése, előrejelzési módszerek, adatfeldolgozások, jelentések)
  • árvízvédelem (törvények, előírások, szabályzatok, történelmi árvizek, hidrológiai alapok, védekezés: használatos anyagok, mechanizáció, lehetséges események, védekezési módok)
  • vízminőségvédelem (törvények, előírások, szabályzatok, vízminőség, szennyezés, havária helyzet, védekezés: használatos anyagok, mechanizáció, lehetséges események, védekezési módok)

B) A Kétnyelvű gyakorlati oktatás, szimulációs terepi gyakorlat

  • árvízvédelem (a helyszínen árvízi eseményt szimulálunk, előrejelzéssel indítva, majd a szükséges lépéseken végighaladva eljutunk a gyakorlati védekezés bemutatásáig, melyben aktívan részt vesznek a meghívottak is):
- mobil gát
- buzgár elfogás
- bordás megtámasztás
- ellennyomó medence
- többfajta nyúlgát építése
- jászolgát építése, stb

 

  • vízminőségvédelem (a helyszínen pl. olajszennyezési eseményt szimulálunk, bejelentéssel indítunk, majd a szükséges lépéseken végighaladva eljutunk a gyakorlati védekezés bemutatásáig, melyben aktívan részt vesznek a meghívottak is):

 

- a merülőfalak típusai
- merülőfalak kihelyezése
- a Sanol technológia bemutatása
- a szennyezés eltávolításának módjai
- kézi leszedés

 

A gyakorlat megvalósításának tervezett helyszínei:
Kerka patak - Kerkaszentkirály, Lendva patak – Kerkaszentkirály

C) A Kétnyelvű kézikönyv készítése, amelyben az álatalános tematika mellett foldolgozásra kerülnek a terepi szimulációs gyakorlat tapasztalatai is.

Az általános tematika az alábbi témaköröket öleli fel:

  • nagyvízi előrejelzés (távjelző rendszer felépítése, működése, előrejelzési módszerek, adatfeldolgozások, jelentések)
  • árvízvédelem (törvények, előírások, szabályzatok, történelmi árvizek, hidrológiai alapok, védekezés: használatos anyagok, mechanizáció, lehetséges események, védekezési módok)
  • vízminőségvédelem (törvények, előírások, szabályzatok, vízminőség, szennyezés, havária helyzet, védekezés: használatos anyagok, mechanizáció, lehetséges események, védekezési módok)

A kézikönyvet azok számára készítjük, akik részt vesznek az árvízvédekezésben: saját szakembereink (mérnökök, gátőrök, egyéb műszaki személyzet), részben az árvízvédekezésben résztvevő más szervek és polgári civil szervezetek, önkormányzatok részére.

 

A projekt adatai

A projekt megvalósulása: 2009. szeptember 1- 2011. augusztus 31.

Összköltsége: 910.611,97 EUR, melyből Igazgatóságunk része 355.903,44 EUR (ERFA támogatás: 302.517,44 EUR).

Vezető Partner - Szlovénia: Eko-park d.o.o. Lendava, javno podjetje / Öko-park Kft. Lendva, közhasznú vállalat

Partner- Magyarország: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szombathely

Partner- Szlovénia: Občina Lendava / Lendva Község

A projekt szakmai támogatói a Szlovén Köztársaság Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériuma, valamint a Dráva Center.

 

Nemzetközi árvízvédelmi, vízminőségvédelmi workshop és gyakorlat

Kerkaszentkirály, 2010. június 23-24

 

Nemzetközi konferencia Kerkaszentkirályon

2011. április 7.

Előadások: